Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Második közlemény

KÖNYV TERVEZETÉNEK A DOLOGI JOGOT TÁRGYAZÓ RÉSZÉRE 23 bármely alperes, tehát a jóhiszemű birtokos is értetik. Hogy pedig mindkettő (rosz és jóhiszemű is) értendő az alperes szó alatt, kilátszik e § eredetijéből, a szász törvényből. Itt az előző § mind a jó mind a roszhiszemü birtokosról mint alperesről emlékezik, a 817. § itt is csak alperest emlit, vonatkozik tehát mindegyikre; s minthogy e § a tervezet 122. §-ba átment, következetesnek találom, hogy eredeti értelmében vétetett át; mert ha a tervezetnek egyéb szándéka lett volna, ezt nyíltan ki kellett volna fejeznie. Ha pedig igy van, azon elvet: bonae fidei possessor fructus suos facit, teljesen felforgatja. A 123. §-ból, de indokolásából sem tudok meggyőződni, miért kelljen alperesnek a beruházások iránti igényét viszonkeresettel követelni, holott egyszerű kifogással is érvényesítheti (1. Wáchter Pand. II. 171 1.) A vélelmezett tulajdonra alapított keresetre (actio publiciana) nézve a tervezet az elfogadott jogelveket vallja, s igen helyesen az ingatlanokra is kiterjesztette. A tulajdon korlátozásának megszűntetése iránt való keresetről intézkedő 126. §-ban talán mégis tévesen adatik meg a kereseti jog az ellen, ki jogot gyakorolni akar, ha az akarat tényekben nem nyilvánul ; s igy e helyett inkább a kérkedő ellen lehetne megadni. Igy a felperesnek a 127. §-ban is azt kellene bizonyítani, hogy alperes ily korlátoló joggal kérkedett. A 128. §-ban előforduló vagy szócska helyett sokkal tisztább és nyomatékosabb: sőt vagy még. A 129. §-ban pedig azon kitétel: a mennyiben vétkes, ség terheli, igen szűk és eltérő nézetekre adhat okot; bizonyosabb lenne szerintem az idézett szavakat „saját cselekményeiért" szavakkal fölcserélni; majd megítéli aztán a bíró, hogy azok minő természetűek. A közös tulajdon a 130—148. §§-ban tárgyaltatik világosan, teljesen érthetöleg, az általánosan érvényben levő jogelvek szerint; határozatai az osztó igazságnak megfelelnek; s ha néhány csekély észrevételt koczkáztatok is e §§ némelyikére, ezzel az egésznek érdeméből valamit is levonni nem szándékozom. Igy a 131. §-ból azokat az eszmei részeket kihagynám, melyek inkább tankönyvbe valók; kihagynám vagy megváltoztatnám a 134. § végét, mert bizonyos ellenmondás rejlik benne; felteszi ugyanis, hogy a biró az egyik tulajdonostárs ellen az egészre nézve hozzon Ítéletet, s ha ezt teszi, az ítélet a többire nézve nem kötelező. Ha már az Ítélet meg van hozva s az jogerejü, s az egészre, tehát nemcsak a tulajdonostárs részére, kiterjed, hogy hatása a többiekre ki ne terjedjen,