Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Második közlemény

KÖNYV TERVEZETÉNEK A DOLOGI JOGOT TÁRGYAZÓ RÉSZÉRE 21 hogy a biztos kilátásban levő kereset elöl meneküljön, már a keresetlevél ke'zbesite'se előtt túladott rajta. Én azt gondolom, hogy ez esetben is vele, mint fictus possessorral kell bánni a 109. ,§ elve szerint. A tulaj donkereset elleni ve'dele m-r ö 1 inte'zkedö I 11. §-t feleslegesnek tartom, mert nem látom annak szükségét, hogy akkor, mikor alperes az ebben felhozottakkal tulajdonát megvédelmezheti, miért legyen kötelezve felperes ellen külön keresetet indítani, s igy arra, hogy a jogszerű eredmény bekövetkezzék, két pert a végrehajtás utolsó stádiumáig keresztülhajtani; holott ugyanazon eredmény az első per végitéletével eléretnék, mi által, az ügy rövidebb befejezése mellett, a jogában levő alperes sok igazságtalan zaklatástól és költségtől is megkíméltetnék. A kifogás mellett a viszontkeresetet sem tartom szükségesnek. A tulajdoni kereset tárgya a I f 2. § szerint a keresett dolog, ennek növedékei, tartozékai és egyéb járulékai, melyeket a 113—114. §§ részleteznek. Ezek közül a 113. kissé nehézkes és nem fejezi ki tisztán, a mit akar. Azt mondja ugyanis : kiadandók (azon tartozékok), melyek a dolog szerzésekor megvoltak. De hátha már nincsenek meg? Akkor természetesen nem adandók ki. Következőleg nem ártana talán, ha valahogy beleszövetnék : a mennyiben még megvannak; ezután már igen, logice következnék, hogy a hiányzókért csak a roszhiszemü felelős. — A 114. §-ból a kiadási képtelenség oka't ki kell hagyni; elég annyi: ha kiadni nem képes; mert ugy a mint van, azt lehetne belőle következtetni, hogy ha ugy eltette, hogy nem találja, kártérítéssel nem tartozik, de a tulajdonosnak várni kell, mig majd megtalálja. Az sincs kifejezve, váljon a roszhiszemü birtokos által tartozó kártérítés csak a dolog valódi értékéig terjed-e, vagy benfoglaltatik a pretium affectionis is. Az osztr ptk. 335. §-a e tekintetben világosabb, s ugy hiszem igazságosabb is. A 115. § szerint kétséges, váljon a gondatlanság által elveszett dologért tartozik-e kártérítéssel a jóhiszemű birtokos. A konok perlekedésről szóló passus a 14. § mellett felesleges. A 116. §-nál azt szeretném tudni, mi az a beszedett törvény? Jó lesz ezt máskép szövegezni, s a beszedett szónak a haszonra vonatkozóságát világosabban kifejezni. A 117. § elolvasásakor azt hihetné valaki, hogy a roszhiszemü birtokos ott és akkor is tartoznék kártérítéssel, hol és mikor kár sincs, a mennyiben a be nem szedett gyümölcsöket is megtéríteni tartozik, melyeket a megtérítés után a tulajdonos újra beszedhet. Minthogv itt azon gyümölcsök értetnek, melyeket a birtokos be-