Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 6. szám - Az okirathamisítás kérdéséhez. Második, befejező közlemény

440 DR. HEIL FAUSZTlN; annak mint delictum sui generis-nek tárgyával, akkor, bármennyire rokon vagy rokonnak látszó is a két bűntett, a határvonal mindenkor biztos kézzel lesz megvonható. A csalás tisztán vagyon elleni bűntett. Az okirathamisitás mindig, vagy legalább rendszerint, a tettes czélja szerint, a vagyon ellen irányul, de annak, mint delictum sui generisnek, lényege nem ebben van. Ezen szempontból annak külön bűntetté construálása sem értelemmel sem jogosultsággal nem birna; ezen szenpontból nem volna s nem is egyéb mint a csalásnak egy esete, mely az eszköz veszélyességénél fogva súlyosabb a csalás más eseteinél, de azért nem más mint csalás s a csalás egyéb eseteitől csak mennyiségileg, nem minőségileg különböznék. Az okirat, mint a megtévesztés eszköze, nem lényeges, hanem csak mennyiségi ismérv. A csalástól különválasztott külön önálló bűntetté construált okirathamisitásnak lényege abban van, hogy a jogéletben, mint bizonyítási eszköz, a magánokirat is kiváló szerepet játszik. A magánokiratnak, mint bizonyítási eszköznek, sértetlenségét védi a büntető-törvény. A magánvagyonnál súlyosabban latba eső közbizalom sértetik meg, ha a hamis magánokirat bizonyitási eszközül használtatik. Valamint tehát hamis magánokirat készítése önmagában még nem állapítja meg az okirat-hamisítás tényálladékát, ugy a hamis okiratnak nem mindennemű használata alkalmas erre; hanem, tekintve, hogy ezen delictum sui generis által nem a »vagyon«, hanem »a bizonyitási eszköz« védetik : a tényálladék megállapítására szükséges az okiratnak mint bizonyitási eszköznek használata. A kérdés tehát mindenkor az lesz : A hamis okirat tisztán s kizárólag mint a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás eszköze használtatott-e azon czélból, hogy a tettes a tévedésbe ejtettnek vagyoni megkárosításával magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen? avagy egyúttal s azonfelüj — mint bizonyitási eszköz is használtatott-e? A magánokirat-hamisítás bűntette csak ez utóbbi esetben lesz megállapítandó. Az első esetben, jóllehet az okirat hamis s jóllehet használtatott, nem okirathamisitás, hanem csalás fog fenforogni, mert a hamis okirat nem arra használtatott, a mire a törvény szerint használtatnia kell, hogy az okirathamisitás tényálladéka létesüljön. Kézen fekvő dolog, hogy az első esetben csak a magán-vagyon, a patrimonium privatum támadtatott, illetve sértetett meg. Ezen jogot a csalást büntető törvény védi. A második esetben a bizonyitási eszközt képező okiratok biztonságát követelő közérdek sértetett meg; ezt védik a btkv. 401. s köv. §-ai. Meg lehetett támadva vagy sértve e mellett s egyúttal egy harmadik vagyonjoga is. Ilyenkor az elsőbbséget érdemlő jog szerint okirathamisitás állapítandó meg, ha csak — ezen esetleg