Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A biztositási jog legújabb codificatiója. Első közlemény

A biztositási jog legújabb codificatiója. Dr. BECK HUGÓ budapesti ügyvédtől. y (Első közlemény.) Az olasz kereskedelmi törve'ny, mely ez e'vi január 1-e'n le'p életbe, felvette keretébe a biztositási jogot. Szabályozza a biztosítást ege'sz terjedelmében, minden föágazatában- Az első könyv XIV. czíme (413 — 448. §§) tárgyazza a biztosítást és pedig ezen czím első fejezete (413—417. §§) az általános dispositiókat tartalmazza, a második fejezet (418—433. §§) a kárbiztositást és a harmadik fejezet (444—448. §§) az életbiztosítást szabályozza. E mellett az első könyv IX. czímének második fejezetében a kölcsönös biztosító társulatokról és a második könyvben a tengeri biztosításról intézkedik. Jelen értekezésünk tárgyát a törvénynek azon része képezi, mely a biztositási ügyet a 413 — 448. §§-ban ugy általánosságban mint részleteiben szabályozza. I. Általános intézkedések. Az újabb gazdasági fejlődés befolyása alatt a biztosítás óriási mérveket öltött terjedésében és évről évre újabb tért tudott magának meghódítani, ugy, hogy ma már a gazdasági jóllét tényezői között jelentékeny szerepet játszik. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a biztosítás törvényes szabályozásának szükségessége mind élénkebben éreztetik, és hogy az újabb törvényalkotásokban már mindenütt ott találjuk az összes biztositási jog codificatióját. Az egyes biztositási ágak töredékes szabályozása helyébe az egész biztositási intézmény rendezése lép. A hollandi, belga és magyar kereskedelmi törvény, a zürichi magánjogi codex a biztosítást összeségében tárgyazzák. Nem szorítkoznak egyes biztositási ágak szabályozására, hanem felölelik az egész biztositási jogot. Az olasz biztositási törvény — összhangzásban a mi törvényünkkel — részben absolut, megváltozhatlan jelleggel biró (imperativ) intézkedéseket tartalmaz, melyektől a szerződő felek el nem térhetnek; részben dispositiv szabályokat állit fel, melyek különös MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1883. XIX. 1. 1