Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 6. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Első közlemény

KÖNYV TERVEZETÉNEK A DOLOGI JOGOT TÁRGYAZű RÉSZÉRE 483 a mint a keresést abban hagyják, vagy azalatt is egy másik elfoglalja, ve'ge a birtoknak, ha az eddigi birtokosnak me'g ugy dagad is a szive a visszakerülhetés reménységétől. A 20. §-t figyelemmel olvasva, s a javaslat által is elfogadott azon elvet : nemo sibi causam possessionis rnutare potest, figyelembe véve, ez elvet e §-al összeegyeztetni nem birom, s az indokok sem segítettek rajtam. Szerintem tehát vagy a §-nak vagy az elvnek engedni kell; s minthogy az elv a jogérzettel inkább megegyez, azt hinném, a 20. §-t a szerint kellene változtatni, igy aztán majd a 21. §-al is kibékül. A 22. §-ban annak, a ki birtokában háboríttatott, megadatik a jog, hogy kárát is követelhesse ; de miért nem egyúttal költségeinek követelésére is ? Néha az okozott kár sokkal csekélyebb, mint a visszaszerzésre fordított költségek; okát, hogy ezektől elessék, be nem láthatom, annál is inkább, mert a 25. §-ban jelezve vannak. A 23. § eleje kétséget támaszt az iránt, vájjon a hibás birtokos követelhet-e visszahelyezést az ellen, ki irányában ö hibásan bír, vagy más követelhet ö ellene. Ezen könnyen lehetne segíteni, ha az „irányában" helyett „reá nézve" tétetnék. A költségek itt is megemlitendök lennének. Csak helyeselhető, hogy az exceptio injustae possessionis a 24. §-ba felvétetett; csakhoey alperesnek nem viszontkereset utján adnám meg a jogot a visszahelyezés követelésére, hanem megadnám arra, hogy ugyanazon perben az ö visszahelyezése iránti birói határozatot is követelhesse. Se a római se az osztrák jog e kifogást nem ismeri, s ha már e kifogás viszontkereset nélkül megadatik, be nem látom, hogy ennek természetes következményét a biró viszontkereset nélkül ki nem mondhatná. Ha már a 26. § a szász törvény rendelkezése szerint fogadtatott el, még pedig igen helyesen, — ép oly helyes lett volna elfogadni annak 209. §-át, s hozzá lehetett volna még toldani: „valamint min den birlalót, ki birlalásától erőszakkal vagy jogellenes cselekménynyel megfosztatott". Ha a szállítóra gondolunk, ki az ily módon elvesztett dologért kártérítéssel tartozik, de azért a dolgot mégse kereshesse vissza, bővebb indokolásra szűkség sincs (1. még Bruns, d. Recht d. Bes. Unger, Der Entw.). Igen csodálom, hogy a javaslatból kimaradt azon intézkedés, ki indíthatja meg a birtokkeresetet, ha a közbirtokosság háborgattatik birtokában, vagy épen ettől megfosztatik ? Különösen ha véletlenül a 35. § megmaradna, ez intézkedésnek a törvényből nem lehet kimaradnia. A nélkül, hogy azon meddő kérdéssel foglalkoznám, váljon a háboritás által melyik közbirtokos birtoka sértetett, s melyeta bíróság előtti discussio tárgyává sem lehet tenni : legalább