Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/18 / 5. szám - A VIII. magyar jogászgyülés tárgyalásai. Kritikai tudósítás
A VIII. MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TÁRGYALÁSAI 461 lességszegések esetei az ügyvédek nagy számához, a peres és perenkivűli ügyek beláthatatlan sokaságához képest oly ritkák, hogy a karra árnyat nem vethetnek. — E mellett tény, hogy mostoha időket élűnk. Ügyvédi vagyonok nem képződnek. De a mit az ország ez idő szerint elismerés fejében a becsületnek és törekvésnek nyújthat, a Justiniani honeres-eket, azokat a kartól nem is tagadja meg. Nincs osztálya társadalmunknak, mely öröklött vagyon és befolyás nélkül, közéletűnkben akkora számot tenne, mint az ügyvédi kar. A mint a jelenre nézve nem hü Dell'Adami ur jellemrajza, ép oly kevéssé hü a múltra nézve. Merőben alaptalan az a kesergés, hogy a kar a múltban szervezetlen zugirókból, corrumpált szolgaseregből állott. Tényt a múltra sem bizonyít: nincs történetíró, a ki a régi idők ügyvédi viszonyait ismerve, róluk megvetöleg nyilatkozott volna. A tény hiányát okoskodásokkal és feltevésekkel pótolja. Nálunk a múltban nem volt „szónokoló" ügyvédség, — ergo a kar tudatlan zugirókból állott. Sok volt az űgyvéde.'lenes törvény, — ergo a kart nyereségvágy, hanyagság, birság jellemzi- Az ilyen feltevések és következtetések féktelensége szembeszökő. A ki a régi jogéletűnkbe csak némileg is bepillantott, vagy a kihez az é!ö traditio hangjai elhatottak, tudja, hogy a dolog ép ellenkezőleg áll. A régi magyar ügyvéd nem szónokolt, de a perben annyi tudománynyal védte fele érdekét, oly eredménynyel fejlesztette tovább a hazai jogot, hogy véle e téren csak az angol ügyvédség versenyezhet, — a szónokoló franczia ügyvédségnek szerencsésebb törvényhozási viszonyoknál fogva vajmi csekély része lévén a franczia jog megalkotásában. A kir. Curia sententiái. ép ugy mint mai nap a döntvények, az ügyvédi kar szellemi munkáján eredtek meg. Az egy nagy ügyvéd volt, bár nevét a történelem föl nem jegyzé, a ki minálunk szembeszállt a törvény hiányaival és a régi előítélettel, beadta és mind három fórumon fentartotta keresetét, melylyel a törvénytelen gyermek számára kivívta anyja után az örökjogot. Fáradozása áldását ma, költség nélkül, ezerén élvezik. A peres eljárás természetében, a bírói hatalom törvény által előirt mozdulatlanságában benne fekszik, hogy codificált törvények nem létében, a jogfejlesztést első sorban az ügyvédi kar viseli. így volt ez nálunk is. Csak fel kell nyitni a plánum tabularét, és nyilván van, hogy nem zugirók petitiumai és érvelései azok, a melyek alapján a Curia sententiái keltek; nyilván van az, hogy a régi ügyvédség jogrendszerünk, régi peres eljárásunk kifejtésében hiven teljesítette hivatása legsublimisabb kötelességeit. A kinek erre még külső auctoritás kell, annak ajánljuk Horváth Ignácz posonyi jogtanárnak a mult század derekán Magyarország jogtudósairól megjelent könyvét, mely a hazai jog kiváló művelőit felsorolván, egyforma magaszta-