Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban. Vége

A PÁRBÉR (LECTICALE) A KATH. EGYHÁZ JOGBAN. A szolgáltatás alanyának megállapítása után a szolgáltatás mértékéről, kivetési módjáról kell szólanunk. Ismételve érintettük, hogy a lelkészi szolgáltatások megállapításának történelmi alapiát a szokás, a laudabilis consvetudo, képezi, hogv épen azért e szolgáltatások kezdetben a helyi viszonyokhoz képest igen különbözők voltak, és csak a viszonyok hasonlósága idézett elő némi egyöntetűséget, azonos elvek szerinti eljárást. A. mennyire adataink vissza nyúlnak, tehát a 17-ik század elejétől kezdve, azt látjuk, hogy ezen időben a terménybeli és pénzbeli szolgáltatások megállapításánál már két ellentétes elv nver alkalmaztatást : az egyenlő- és a vagyoni h e 1 v z e t szerint különböző teherviselés elve. Bizonyos parochiákban a nős férfiak egyenlő párpért azaz egyenlő mennyiségű terménvt, vagy ugyanannyi pénzösszeget fizetnek : másutt ellenben a házasságban élők párbére a vagyon arányában külömbözö azaz a párok terménybeli vagy pénzbeli szolgáltatása több-kevesebb értéket képvisel az illetők vagyoni helyzetéhez képest. A 15. és 16. századokban, midőn a párbér oblatios természetét veszítve, jogilag kötelező szolgáltatássá válik, a jobbágyság már nálunk is teljesen kifejlődött közjogi intézményt képez. A jobbágyi rend tagjai, a földesúri hatalom alá tartozók, némi csekély kivétellel azonos jogállással birnak, josilag egyenlők; de annál nagyobb különbség mutatkozik köztük a tényleges társadalmi helyzet, a gazdasági élet szempontjából. Ez utóbbi szempontból a jobbágyok rendje három nagy csoportra oszlik : telkes jobbágyok (jobbagiones, coloni, sessionati), házas zsellérek (inquilini, inquilini domos habentes), és hazátlan zsellérekre (inquilini domos non habentes, subinquilini). Mind a magyar, mind a latin nevezetek eléggé mutatják azon nagy különbséget, mely a három csoport vagyoni helyzete, gazdasági viszonyai tekintetében fenforog s ezen princzipalis külömbség az, mely első sorban a párbér fizetésénél kifejezésre jut. Álljon itt ennek megvilágítására és a további következtetések levonhatása végett néhány adat az általunk átnézett legrégibb visitatio canonicák szerint. I. Arch. Nitriensis 1613. Parochia Dobra vodensis: Singuli sessionati metretam unam tritici. Inquilini proprias domos habentes metr. 1 siliginis, in aliorum domibus habitantantes metr. V2 siliginis. — Par. Radosnensis: Singuli sessionati metr. 1 trit. Inquilini habentes domos úen. 7 vei 4 tam trit., inquilini non habentes domos dn- 6. — Paroch. Sarfüensis: Singuli coloni sessionati. qui arant, dant metr. 1 trit Inquilini proprias domos habentes metretae quartam. Alii inquilini in aliorum domibus dn. 5. — Paroch. Lapasiensis: Singuli sessionati metr. 1 trit. pullum unum et caseum, et singuli plaustrum ligni. Inquilini in alienis domibus habitantes dn. í.