Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - A jogos védelem. (Negyedik közlemény)

138 BATTi.AY IMRE az nem vét a jogrend ellen, az jogszerűen cselekszik. A te'ny­leges ellenállást, mely a jog megvalósítása ellen szegül, legyőzni szabad és kell. Jhering12) szerint minden jog feltételezi a készültséget mindenkor való érvényesítésére, mert a jog élő erő. A megtáma­dottnak kötelessége a jogtalanság ellen küzdeni, a megtámadást visszaverni, mert az az erkölcsi önfentartás parancsa, s ez a termé­szet legfőbb törvénye. Az embernél a physikai léten kivűl az erkölcsi-, is koczkára van téve, mely utóbbinak létfeltétele a jog, s ebben az ember személyes létfeltételét védelmezi. De ezen életfel­tételt a jog csak abstracte nyújtja, a subjectumnak azt concrete érvényesíteni kell. Ha ezt nem teszi, erkölcsi Öngyilkossá lesz. A tolvaj a megtámadott vagyonjogi javak iránti birtokjogot is taga­dásba veszi s ezzel az érdekelt egyén személyét is sérti, megveti. Ez ellen a jogérzetnek fel kell emelkednie, különben megtagadná Önmagát. Önkény és jogtalanság ellen a jog felkent bajnoka minden ember. KÖstlin megalapításában az ellentétes fogalmak egymást ront­ják le, következéskép mit sem építenek. Hogy űgyanö, Glaser és Jhering a jogos védelmet kötelességgé teszik, azt nem tartom azzal okadatolhatónak, hogy a ki, a jog áldásait élvezi, annak a törvény hatalmának és tekintélyének fentartásához segédkezet is kell nyúj­tania 1S). A megtámadottól nem lehet azt kívánni, hogy a többnyire erösebb támadóval szemben — mert a gyengébb ritkán mer támadni — valamely jelentéktelen vagyontárgy miatt életét tegye koczkára. A jogrend az egyes polgárok jogi javainak jogtalan támadá­sok ellen való fentartását czéljai közé sorozza. Erről a büntetendő cselekmények megakadályozására hivatott rendőrség állami intéz­ménye tanúskodik. Az egyes polgár jogos érdeke tehát közérdekké van emelve. E közérdek oltalmáról a közerőnek kell gondoskodnia. De a hol a közös érdekbe eső jogi javakat a fenyegető veszély ellen az állam közegei meg nem oltalmazhatják, vagy megoltalmazni nem akarják, — mert az egyes polgárok mellett folytonosan őrt nem állhatnak, — ott a jogrendnek helyeselnie kell azt, hogy ama jogi javakat az egyes polgárok reactiója védelmezi meg; mert nyilván­való, hogy az ily ellenhatás a jogrend ellen még azon esetben sem vét, ha működése oly cselekményben nyilvánul, mely egyébként a bün­tető törvény tilalmát szegné meg; mert ezt is kénytelen a jogrend helyeselni, ha a védelem sértés nélkül nem gyakorolható. A mit pedig a jogrend helyesel, az jogszerű. Következéskép az egyéni 12) Id. m. 1. 19—21. 30. 41. 51. 11. 13) Jhering, id. m. 51. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents