Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban

6 Dr. TIMON ÁKOS. parochialis rendszer kifejlődése.23) A püspöki székhelyeken kiviil külön vidéki egyházak, parochiák keletkeznek, az egyházi javak felosztása kezdetét veszi, külön jövedelemmel ellátott benericiumok alakittatnak. A parochiáBan fekvő kisebb ingatlanok, valamint a helybeli tized és primitiae a parochusnak engedtetnek át.24) Ezen fejlődési processus korában, mely körülbelöl a 10-ik században tekinthető befejezettnek, a lelkészi jövedelem forrásait — a földbirtoktól, valamint a mise- és egyéb alapítványoktól eltekintve — a tized és az oblatiók képezik.25) A primitiae a nyugoti egyházban mindinkább elenyésző jövedelmi forrás, s mint quantitative meg nem határozott szolgáltatás mindinkább beolvad az oblatiókba. Daczára azonban, hogy az egyházi vagyon felosztása után, a parochialis rendszer kifejlődésével, a helybeli tized a lelkészt illette ;26) daczára, hogy azt a pápai határozatok és a particularis zsinatok egyként hangoztatják és a püspököknek csak egy negyed részre adnak igényt27): mindazáltal a tized lassanként csak nem teljesen elvonatik a plébániai jövedelmek köréből. A püspökök szabad javadalom-alapítási és adományozási joguknál fogva a tizedet káptalanoknak, szerzeteknek és más egyházi intézeteknek adományozzák vagy maguknak tartják fenn.28) Lassanként megfordul a koczka. A lelkészek a tized egy negyed részére, majd később a negyed negyedére, azaz y16 részre szoríttatnak.20) Hazánkban is ugyanezen fejleményt látjuk, mig szent László decretuma30) és az 1114-ki esztergomi zsinat31) szerint, a tized 1/i része illeti a lelkészt, addig már IV. Bé!a 1255-ben32) akként intézi el az archidiakonok és lelkészek között felmerült vitát, hogy ez utóbbiaknak mindenféle tizedből Vi6 részt rendel.33) A negyedik lateráni közzsinaton már panasz emeltetett e miatt, de a lelkészek jogos igénye nem nyert gyökeres orvoslást, a püspökök nem köteleztettek, hogy a tizedet a plébánosok javára restituálják, hanem 2S) Lásd ez tüzetesebben: Hinschius, Kirchenrecht II. 262. I. és kr. 24) Thomassini: III. 327. 1. kv. 25) Az oblatiokra nézve: Concilium Arelian. a. 511. — cap. 7 C. X. qu. 1. 26) Cap. 42—46. C. XVI. qu. 1. Reiffenstuel III. 446. 1. 27) Thomassini III. 328. 1. 2S) De decimis X. III. 30. — Thomassini III. 10—30. 1. és 328. 1. 29) Thomassini III. 329. 1. 30) I. cap. 33. 31) cap. 62. — Péterfy Sacra concilia 62. I, 32) Fejér C. D. IV. 1. 290. 1. 33) A későbbi királyi decretumok majd quartáról. majd octavárol, majd sedecimáról beszélnek, de hovatovább csak a sedecima engedtetik át a lelkészeknek. Lásd : 1498 : 50, 1504 : 13, 1546 : 55, 1557 : 12. 1723 : 7i és különösen az 1802. generális conscriptiót.