Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Első közlemény

A KISEBB PERES ÜGYEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY REVISIÓJA. 37 biró 20 frton aluli perét felvenni nem akarja, nemhogy ellátni tudná ; azon közegekhez kellett őket utasítani, melyek a községi elöljárók felett felügyeleti és fegyelmi jogot gyakorolnak. — Más esetekben pedig, ha az ügyet fel is veszik, a meg nem elégedő félnek bizonyítványt adnak (íme a régi helyes praxis megyökerezése !), vagy végzéseket hoznak; söt az is előfordult, hogy kihágási ügyben a körjegyző ítéletet hozott s mint felebbezettet a jbirósághoz terjesztette fel (a szécsényi kir. járásbíróság 1879. vagy 1880-iki irattárában fellelhető). Eredménye tehát a törvénynek az, hogy 20 frtig a hitel nagyrészben megszűnt, vagy e helyett a nép a törvényt játsza ki, hisz tudjuk, hogy mily nagy számban forognak a 20 forinton aluli váltók. E törvény-kijátszáson azonban nem lehet csudálkozni. Hogyan is követelhet a törvény olyat, hogy például egy gömörmegyebeli hitelező egy hontmegyei adós elleni követelésével az adós községe bírájához forduljon csak azért, hogy a községi biró ügye tekintetében semmit se tegyen. — Ezek aztán megvilágítják egyrészről a törvény demoralisálo hatását, másrészről pedig a peres felek nagy ban hangoztatott érdekét „a szegény ember igazságát" ; nemis emlitve az eredmény elé gördülő községi politikai viszonyokat. Reassummálva az eddig elmondottakat, a czikkünk elején feltett hármas kérdés elsejére, hogy a bagatelltörvény revisióját mily alapra kell fektetni, megfelelhetünk, hogy t. i. a régi alapra, a z 1869. é v i IV. törvényczikk alapjára; és igy a törvénykezési eljárás ezen kisebb jelentőségű részét is az illetékes törvénykezési közegek hatáskörébe kell visszautalni. II. A fenti hármaskérdés két utóbbikára, hogy t. i. a régi alapon teljesen új törvény megalkotása szükséges-e, vagy pedig javítható, módosítható-e a fennálló törvény jelenlegi keretén belül is? röviden megfelelhetünk; s miután nem lehet szándékom itt egy általam elkészített törvényjavaslat szövegét közzé tenni, csak a lényegesebb javítások elösorolására szorítkozom. Meggyőződésem az — s azt hiszem ez általános is — hogy bagatell-eljárásra szükségünk van ugyan, de közigazgatási külön bagatell vagy békebirákra — figyelembe véve a nép műveltségi állását — nincsen. A fennálló törvény tehát ennek keretén belől a kifejtett helyes alapra visszavezetve alábbiak szerint módosítható, s egészen új törvény megalkotása szükségtelen. — Én a bagatell' eljárást a perrend átalános keretébe illesztendönek tartom, egyrészről azért, mert eredetileg oda is tartoznék, másrészről, mert ez által