Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/17 / 1. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Első közlemény
A RENDŐRI LETART. JOGA ÉS A POLG. SZABADSÁG. 33 veszik a rendőri igazgatás gondját. Szóval a rendőrség magát a társadalmi rend uralmát jelenti. A midőn pedig a jog- és rendellenes állapotok keletkezését és folytatását megakadályozza, midőn mindazon socialis veszélyekre, melyek az összesség és egyesek jólétét fenyegetik, figyelmet fordit: positiv beavatkozása szükséges. Helyt kell foglalnia tehát e téren is letartóztatási jogának, mert e nélkül feladatát be nem tölthetné. A jogszolgáltatás pedig sem hivatva, sem jogosítva nincs megparancsolni a rendőri igazgatásnak, mit kell saját utain a közbiztonság és béke fentartása körében tennie. Az eljárás czélszerüségének és jogosságának kérdése a rendészet saját jogköréhez tartozik, e fölött, saját felelősége mellett, ö itél. A rendőrség egy perczig sem szemlélheti tétlenül a rendháboritások elmérgesedését s ezzel az állameszme felbomlását. Az itt felállított állásponton állanak az összes európai törvényhozások és a gyakorlat bőven él jogával.8) A szakjogászok is követelik a rendőrség tüggetlen letartóztatási jogát e széles mezőn.9) Óvatossággal kell azonban megbírálnia a rendőrnek azt, fennáll-e a szabadság megvonásának törvényszerű esete. Gondja legyen arra, hogy a közönséget szabad életmozgalmaiban alapos ok nélkül és idő előtt ne akadályozza.10) 8) A bécsi rendőrség 1877. évben büntettek és vétségekért 18,509 egyént tartóztatott le. — Mint a közrend védője letartóztatott : közbéke megháboritásáért (Excess und nachtliche Ruhestörung) 15,032, — iszákosságért 6,107, — prostitutio miatt 4,532, — más cz ímeken 47,512 s igy összesen 91,692 egyént. Ily magas számokat mutat az iszákosok, kóborlók és prostituáltak két anyavárosa Páris és London is. L. Bertrand. id. m. 29. 1. Továbbá Die Polizeiverwaltung Wiens, kiadja a Prásidium der k. k. Polizei-Direction. Bécs, 1879.185. s. k. 1. 9) Fournier a franczia jog szempontjából igy nyilatkozik: „aucun texte n'autorise á arreter, merne en cas de flagrant délit, l'auteur d'une simple contravention ou d'un délit qui n'emporte pas la peine d'emprisonnement. On soutient, il est vrai, que lemaintien del'ordre dans les lieux publics oü il se produit de grands rassemblements, n'e s t poss i b 1 e q u'á c e p r i x (érti a rendőri letartóztatást), mais si cetté opinion, qui est la n ő t r e, est fondée, il est claire qu'il faut se hátér de définir et de préciser le droit des agents de police ; il faut surtout fairé en sorté que tout individu arrété sóit sur-le-champs, et sans subir aucune détention, conduit devant un magistrat. Blocknál, Dictionnaire de la politique. Paris. 1874. 2. k- 204. J. S t e i n is határozottan követeli a rendőrség e jogát. olv. id. m. IV k. 141. 1. Hasonlag Stempf, Edei és mások. 10) Kitűnő útmutatást ad Baroche franczia igazságügyér 1865. évi köriratában, melynek ide vágó szavai: „je vous recommande d'user sóit de votre influence directe (t. i. államügyészek mint a bírósági rendészet fejei), sóit des bons rapports etablis avec les adm. indépendantes, pour que tous les agents de la police judiciaire apportent une prudente r es erv e dans l'usage de l'arrestation préventive. Sans doute, il faut que la répression sóit aussuréc, mais seraitelle c o m p r o m i s e, sj dans biende cas, les simples délinquents non récidivistes, prévénus de MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1882. xvll. 1. 3