Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Első közlemény

28 Dr. FEKETE GYULA. következendő vizsgálat czélja igényel. Hogy azonban ebbeli cselekvöse'ge'nek mik legyenek az előfeltételei és követendő formái, ezt a következő részben fogom fejtegetni. A rendőrhatóságé a z első támadás, a halasztást nem türö előzetes nyomozás és üldözés. Azonban törvényesen, óvatosan, a valódi szükségnek és czélszerüségnek hódolva kell eljárnia. Lesz alkalmam alább amaz eljárás legfontosabb gyakorlati normáit tárgyalni. A jogellenes cselekmény elkövetésének észlelete folytáni közvetlen eljárás, mindazon körülmények haladéktalan kinyomozása, melyek a bűntett elkövetését valószínűvé teszik s következtetni engednek a tettesre: ez a rendőrség feladata. E végből kövesse közege mindazon nyomokat, melyekből a cselekmény alanyára következtetni lehet. Súlyos bűntetteknél minden nyomot gonddal kell őriznie az eljáró rendőrnek a biró megérkeztéig, a bűntett elkövetésének helyiségét zárja el, esetleg örökkel vegye köröl. Kisebbszerü bűncselekmények esetében hitelt érdemlő tanukat vesz magához, kiket figyelmeztet a nyomokra. A rendőrség ezen eljárásának czélja, az előmunkálatnak a vizsgálóbíró számára előkészítés a végből, hogy a tényálladék bírói megállapítása és a bizonyítékok felvétele s biztosítása lehetőleg megkönnyittessék. A midőn pedig a rendőr a büntettek látható nyomait elenyészés, eltávolítás ellen megőrzi, — a fenyítő jogszolgáltatásnak a legsürgősebb szolgálatot teszi. II. Az önálló rendőri letartóztatás tere és alkalmazásának feltételei. Az eddigi nyomokon haladva, nem lesz nehéz a rendőri igazgatás beavatkozási körének meghatározása. A közönséges gonosztevők elleni örökös harcz egyik része a rendőri feladatnak. A mint a népek gyarapodnak, megszaporodik a gonosztevők serege is. Mutatja a világvárosok példája, melyek tulajdonképi góczpontjai a legveszélyesebb bűntetteseknek. A rendőr legnehezebb feladata a személy- és vériné et reconnu la nécéssité. Mais le bésoin de maintenir avant tout l'ordre dans la société et d'assurer la sécurité des personnes et des biens, a fait autoriser les arrestations sans mandat (tiszta rendőri letartóztatás egy faja) dans tous les cas d'urgence. (De la détention préventive." Paris. 1862. 5. 1.) L. még Dr. Alois Zucker, Die Untersuchungshaft. Prag. 1879. 157. 1. Érdekes itt megemlékezni az angol jog tiszta szabatossággal megállapított ezen elvéről: »in criminal cases, a person may be apprehended and restrained of his liberty, nat only by process out of somé court, or warrant from a magistrate, but frequentlyby justices, constables, watchmen, or priváté persons— withoutany warrant or precept. (Burn, Justice 0f the peace, 30. kiad. I. k. 293. 1.)