Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban

18 nr. TIMON ÁKOS. tulajdonon nyugszik,90) csak téves praemissákból eredt következtetés; mert a párbér, ha dologi tehernek veszszük is, a mig a jobbágyság fennállott, csak a jobbágyok birtoklási és haszonélvezeti jogán nyugodhatott. De hogy a párbér a ius patronatussal semmi összefüggésben nincs, hogy az nem nyugodhatott a jobbágyi birtokok földesúri tulajdonán, nem volt a patrónus földesúr tulajdonát terhelő kötelezettség, eléggé bizonyítja azon körülmény, hogy a tridenti zsinat határozatai után, melyekben egyrészt megállapittatott a congrua, másrészt az oblatiók a lelkész ellátása czéljából kötelezőkké tétettek,91) a patronusok a közönséges egyházjog szerint, a congrua ilyetén kiegészitése, szóval a párbér fizetése alul felmentvék.92) Nagyon veszélyes elv is lett volna a patronusokra nézve, ha a jobbágyok lelkészi szolgáltatásai a reformatio idejében a jobbágybirtokok földesúri tulajdonára fektettetnek és a kegyúri kötelezettség dologi jellegével hozatnak kapcsolatba; mert ennek szükségképeni jogi következménye az lett volna, hogy ha a jobbágyok más hitre térnek át és ez alapon a világi jog a párbérfizetés alul őket felmenti,93) a patronus-földesur az egyházi jog szerint a veszendőbe ment párbért, miután az ö tulajdonán nyugvó dologi terhet, megtériteni tartozik. Mert a kath. egyházban ma is elvként áll, hogy a világi jog az egyházinak nem derogálhat, a jobbágyoknak a világi hatalom részéről való felmentése a patrónus dologi terhét egyházjogilag meg nem szüntetheti. Mi azt hiszszük, a patronusok maguk hevesen tiltakoztak volna ezen jogelv érvényre emelése ellen. Sőt, hogy halmozzuk a bizonyítékokat, felemlíthetjük még azt is, hogy később, midőn a jobbágyi gazdálkodás mellett a majorsági gazdálkodás is mindinkább kifejlődik, a majorsági cselédek a „servi domaniales vei domales" némely parochiában semmi párbért nem fizetnek94) és e mentességnek a canonjog szerint nem lehet más 90) Boncz F. Emlékirat (Jogt. Közi. 46. sz.) „Mert miután a lelkésznek járó szolgálat a kegyurasággal biró földesúr akkori birtokának egy részén inhaereál, azon szolgálatot a telek minden későbbi birtokosa, a telek megszerzésével épen ugy magára vállalta, mint válalja a kegyuraságot a kegyurasággal terhelt birtok bármely vallású szerzőié". fll) Con. Frid. Sess. XXIV. c. 13. 92) Richard-Dalmaso III. 141. 1. Portio congrua: At patroni ad portionem congruam, etiamsi desint alia subsidia, nequaquam tenentur, nec ei legi subsunt, ut ad contributionem vitandam suo se patronatu abdicent, quia Ecclesiae vei fundum ipsum, vei dotationem jam elemosynae loco largiti sunt. 8S) Ilyen fölmentés történt nálunk az 1647: 11. és 12. t.-cz. és az 1791 : 20 t.-cz. 6. §. által. Az előbbi^ decretum csak részbeni fölmentést ád, az utóbbi teljeset. Ezen törvényczikkek értelme és gyakorlati keresztülviteléről, a másik értekezésünkben fogunk szólani. 94) Arch. Rabensis 1714 Mihály. — Arch. Jauriniensis 1873 Eöttevény, Fövényháza stb.