Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Második közlemény

JAVITÓHÁZ GYŐRÖTT. 1 13 Tapintattal és képzettséggel biró egyénekkel van dolga, míg a közös rendszernél 100 vagy 200 gyermekre oszlik meg figyelme. Az utolsó ellenvetés végre azt mondja, hogy a családi rendszer a maga tisztasága'ban, nagyobb szabású intézeteknél és oly fiatal egyéneknél, kiknek legnagyobb része mélyen sűlyedt, nem alkalmazható. E téves véleményre a legnagyobb rövidséggel azt válaszolhatom, hogy „a családi rendszer" elvein nyugvó intézetek közül a leghíresebbekben és pedig: a bechteleni intézetben (Sveicz) a napi létszám mintegy 1Ü0, Hornban Hamburg mellett mintegy 120—130, la Mettrayban, a nagynevű minta-intézetben pedig mintegy 600 föböl áll. Ezen utóbbi intézetben a gyermekeknek csak mintegy 26 százaléka áll koldusok és csavargókból; 2% esik gyilkosságot elkövetett gyermekekre ; a fenmaradó százalékot tolvajságért elitéltek képezik. Mindezekből megítélhető, hogy mit mondanak a szakférfiak. Ha hozzáértő emberek nem ajánlanák, bizonyára nem látnók a családi rendszer szellemében épült javítóintézeteket Európaszerte évről évre szaporodni. Hazánkban a korán elhalt Molnár Aladár méltán tekintetik a tan- és nevelésügy terén a legkiválóbb szakemberek egyikének. Olvassuk el „Svájczban és Bajorországban szerzett tanügyi tanulmányok" czímü (Buda, 1871.) jeles könyvét, s a szerző által meglátogatott — a családi rendszer elvein nyugvó — javítóintézetek rokonszenves és utánzásra buzdító leírásán bizonyára mi is lelkesedni fogunkErveléseim kifolyásaként részletes javaslataim sorát, egy, a családi rendszer szellemében tervezett, 12—15 gyermeknek elhelyezésére számitott lakóház rajzának bemutatásával kezdem meg. (L. a táblákat a füzet végén.) Mintául a Hamburg melletti „Rauhes Haus"-nak egyik épületét választottam. Az egyes részletek tekintetében talán nem voltak egész pontosak a helyszínén tett jegyzeteim, de a főbb adatok bizonyára megfelelnek a mintának. Rövid magyarázatul s tekintette' a Győrött tervezett kisebbszerű intézetre, hol az igazgató lakásán kivül csak két ilyen ház volna épitendö, a következőket említhetem fel. A növendékek életének nagyobb része — a nyári napokon a szántóföldeken s a kextekben töltött idő kivételével, tehát főleg az őszi és téli napokon, — az intézet falai között telik le. A háló- és munkaszoba, melyek mindketteje a szükség szerint változtatva iskolául, munkateremül és játszóhelyiségül is szolgál, tekintettel az egészségügyi kívánalmakra s a gyermekek élénk véralkatára, oly tágasán van építve, hogy mindenik gyermek e szobákban csakugyan otthon érezhesse magát. Ily körülmények között 15, illetőleg 17 • méter egy személyre — s ismét tekintettel a szintén nagy helyet elfoglaló bútorokra és műszerekre — csakugyan nem sok.