Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Második közlemény

A RENDŐRI LETART. JOGA ÉS A POLGÁRI SZABADSÁG. 1015 pittatik meg. nagy lépés történt a polgári szabadság védelmének érdekében ; ellenkező esetben maga a törvényhozó nyit tért a legszentebb jog gyakori és büntetlen megsértésének. Es ha ritkán, veszélyek, pl. polgárháború zavargás stb. esetében, az egvéni szabadságot biztosító törvények végrehajtása fel is függesztetnék: ez csak a rendes fenyítő eljárásra vonatkozhatik-.de a jogellene s letartóztatás meg nem engedhető soha. í gy a rend el kezö vauy eljáró tisztviselő felelőssége mindenkor fennmarad. Nem minden törvényhozás követi a felösségre nézve megállapított fenti elveinket. A legtöbb német törvényhozásban hiányzik a felelősség eléggé szigorú rendezése gondatlanság esetében. A büntethetőség feltétele csak a szándék.23) Sajnos, ugyanazon nyomon jár a magyar büntető törvénykönyv is. Büntetéssel sújtja a törvényellenes letartóztatást, jogtalan fogvatartást, a fogházba szabályellenes befogadást, törvényellenes letartóztatás feljelentésének elmulasztását, magánlakba való törvényellenes behatolást, a különös eröszakot vagy sanyargatást a letartóztatás alkalmával — de mindig a szándék feltétele a büntethetőségnek.21) Egészen más elvet követ az angol törvényhozás. An ;olországban majdnem korlátlan hatáskör engedtetik ugyan a rendörségnek a letartóztatás tekintetében, de annál szigorúbb a rendelkező vagy az eljáró közeg felelőssége, melynek gondatlanság és a körülmények észszerű meg nem Ítélése eseteiben is hely adatik.2j) Mily nagy súlyt fektetett mindenkor az angol nép ama felelősségre, mutatja a többi közt Markham bírónak VI. Henrik király előtt tett következő férfias nyilatkozata: „si le roi me commande d'arréter un homme et si j'arréte cet homme a tort, cet homme aura une action contre moi, quand bien merne son arrestation aurait eu lieu en présence du roi." Es valóban, nagyrészt a felelősség eme szigorítása magyarázza az angol rendőri hatalom józan alkalmazását. Tanulságos példa ez minden szabadságszerető nemzetre nézve. 2. A\ állampolgárok panaszjoga. A rendőri közegek imént leirt felelősségével természetes összefüggésben áll a sértett polgár panaszjoga. A legbiztosabb s az egyes eset körülményeinek 23) L e részben S u n d e 1 i n id. m. 22. s. k. 1. 24) L. az 1878. évi V. törv.-cz.X. F. 193., 194 , 195., 196., 197., 199. §-ait. 25) E tétel illustratiójául szolgáljon a következő törvény : „in acting upon a charge made by a third person, he (a rendőrtisztviselő) must e xercise ordinary reason, care and caution, and if having done so, he apprehend a supposed felon without warrant upon a reasonable charge with reference to the circumstances, he is justified, although upon investigating the charge it turn out that no felony has been commitend, but if the charge does notrest upon reasonable groundshewill be liable for the illegal a r r e s t«. Burn, id. m. I. k. 295. 1.