Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A magyar állampolgárság megalapitása születés által

44 ugy hisszük, az 1879-ki javaslatnak szerkesztői sem tudnának kielégítő feleletet adni. Jogi szempontból t. i. az államnak területe alatt nemcsak azon földterületeket kell érteni, melyek földrajzilag mint az illető államnak birtokai vannak kitünetve, hanem oda kell számítani a hadi- s a nyilt tengeren ezen állam lobogója alatt levő kereskedelmi hajókat is. Ez a nemzetközi jognak egy oly általánosan elismert alapelve, 48) melyhez nem fér kétely. Ha azonban ezen általános alapelvet a hazai jogra alkalmazzuk, azon kényes kérdésre bukkanunk, hogy magyar államterületnek tekinthetők-e az osztrák és magyar lobogó alatt járó hadihajók és (nyilt tengeren) a Lloyd-gözösök ? S ebből azon további kérdés következik, hogy magyar állampolgároknak tekinthetők-e — természetesen „addig mig idegen honosságuk be nem bizonyittatik", — azok, a kik osztrák-magyar hadihajón vagy nyilt tengeren lévő Lloyd gőzösön születtek. 4. A magyar állampolgárság jogvélelme lelenczeknél. A magyar területen talált lelenczgyermekek ezért még nem magyar állampolgárok, sőt ezen minőséget még az által sem szerzik meg, hogy magyar területen neveltetnek vagy neveltettek, hanem az 1879: L. t. cz. 19. §-a az utóbbi esetben is csak jogvélelmet állit fel,49) melynél fogva az ilyen lelenczek magyar állampolgároknak tekintendők mindaddig, mig idegen honosságuk be nem bizonyittatik. Szerintünk a magyar törvénynek ezen intézkedése nem helyeselhető,50) mert a jogvélelmek számát inkábbdcevesbiteni kellene mint .szaporítani. Ha pedig a magyar törvény már elfogadta a franczia felfogást, akkor is felesleges volt oly finom distinctiót tenni, mint a minőt a 19. § tesz, midőn valószínűleg azért, mert, mint parliamentünk legkiválóbb tagjainak egyike megjegyezte, a lelencz per absolutum külföldön születhetett is, csakhogy itt találtatott, — különbséget tesz a magyar területen született gyermekek és a magyar területen talált lelenczek közt. Egy ilyen törvény még elvitatja a porosz Landrecht-töl a casuistica babérait. 4S) Cogordan id. m. 102. 1. 49) Calvo: Le droit international théorique et pratique. 3-ik kiad. Paris 1880. I. kt. 612 1. — Neumann: Grundzüge des heutigen europaischen VÖlkerrechts 1877. 52 1. — Vesque-Püttlingen: Handbuch des in Oesterreich-Ungarn geltenden internationalen Privatrechts. 2-ik kiad. 1878. 38 1. — Kiss : Európai nemzetközi jog. Eger 1876. 193 l. 50) Lord Chief Justice Cockburn, kinek rokonszenves nekrológját a „Magyar Igazságügy" legutóbbi füzete (XIV. k.589.1.) közölte, ezen kérdésre vonatkozólag következökápen nyilatkozott: „Wherever the parents are unknown, they are presumed to haye belonged to the country in which the child is found ; so that the child _of unknown parents always takes the nationality of the country in which he is first found". Nationality.) London 1869. 25 1.)