Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A magyar állampolgárság megalapitása születés által

4$ tőnek állampolgári minőségét kétségbe vonja.42) Ez értelemben ite 11 a franczia semmitöszék is 1824. márczius 10-én és 1834. május 30-án. A hazai törvény mindazonáltal a birtokon (possession cTétat) alapuló jogvélelmet nem említi, hanem csak lelenczekről és általában azon gyermekekről szól, kik magyar területen születtek. A születési helyre támaszkodó jogvélelmet a külföldi jog is ismeri. Már az 1857. július 15-én kötött gothai conventióban is kimondatott, hogy bizonyítékok hiányában a születési helyből kell a honosságra következtetni, s ezen következtetést döntőnek kell tekinteni mindaddig, mig ellenkezője be nem bizonyittatik.43) Ugyanezen elvet szentesitették ítéleteik által a mailandi semmitöszék 1865. május 24-én,4-4) a brüsszeli törvényszék 1869. september 21-én és a belga semmitöszék 1876. ápril 3-án,45) s ugyanezen elvből indult ki a jelenlegi 1879: L. t. cz. javaslatának indokolása is. A javaslatnak, illetve, miután változatlanul el lett fogadva, a jelenlegi törvénynek, szövege azonban nem felel meg az indokoknak, s ezért, mint már Szilágyi Dezső a képvisnlöháznak 1879. okt. 29-ki ülésében is megjegyezte, a 19. §-t indokaiból magyarázni nem lehet.46) Az indokok szó szerint azt mondják: „Sokan vannak olyanok, a kik a magyar korona országai területén születtek s a kiknek szülőik hosszabb vagy rövidebb ideig itt laktak, a nélkül, hogy az utóbbiak állampolgársága iránt felvilágosítás szerezhető lenne." Az indokok tehát a magyarországon született személyeknek azon kategóriájáról szólnak, a melyre vonatkozólag a következő két ismérv áll fenn: 1-ször az, hogy szülőik Magyarországon „laktak", tehát nem csupán tartózkodtak, és 2-szor az, hogy szülőik állampolgársága iránt felvilágosítás nem szerezhető. Ezen indokolás után méltán el lehetett volna várni, hogy a törvényjavaslatnak (a jelenlegi törvénynek) szövege is csak azon személyekről intézkedjék, a kik nem csupán magyar területen születtek, hanem a kikre a fentemiitett két ismérv is alkalmazható legyen; s el lehetett volna várni továbbá azt is, hogy a törvény, megfelelöleg a külföldön követett elveknek is, a születési helyre alapított praesumtiót csak azon concret esetekre szorította volna, melyekben a szülök állampolgársága **) Soignie: Traité de la nationalité des individus d'aprés la loi belge. 1877, 9. 1. : „De tous les titres qui assurent l'état des hommes, le plus solide et le moins douteux est la possession publique. En matiére de nationalité, c'est souvent la seule preuve que l'on puisse produire." *3) Bluntschli: De la qualité de citoyen d'un état au point de vue des relations internationales (Revue de droit international II. 119.) 44) Norsa : Revue de la jurisprudence italienne en matiére de droit international (Revue de droit intern. VI. 264.) 45) Soignie id. h. 46) Magyar képviselőház naplója 1878—81. VII. kt. 283. 1.