Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)
1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat
397 választják s inkább vadházasságban cinek, semhogy hitelveiket megtagadnák. Sot a nazarénusnák s a többi secta követőinek többnyire választásuk sem marad e tekintetben ; mert a megkeresett illetékes lelkész a jegyesek vizsgálata folytán közreműködését meg is tagadhatja, s ha az egyházi szabályoknak meg akar felelni, akkor nem is cselekedhetik másként. A nazarénusnák tehát el kell titkolnia vallását, ha czélt akar érni; de oly papnál, ki komolyan veszi a jegyesek vizsgálatát, az ámítás csak nehezen fog sikerülni s mindezeknél fogva nem marad egyéb hátra mint a concubinatus és következményei. A vegyes házasságok tekintetében is van némi baj. Először is figyelmet érdemel, hogy a vegyes házasságok mindaddig, mig a polgári házasság lehetősége fenn nem forog, fegyvert képeznek az egyház kezében, melyet az bármikor az állam ellen fordithat, mint azt a kihágási büntetőtörvény 53. $-a körül felmerült differentiák alkalmával is tapasztalni lehetett. Ezen kivül megemlitendők azon nagyszámú vegyes házassági>k, melyek állami szempontból érvényesek, kath. egyházi szempontból pedig érvénytelenek, s melyekről a jelen folyóirat XII. kötetében körülményesen értekeztünk. A polgári házasságnak illetve, polgári anyakönyvezésnek ezen vegyes házasságokra való kiterjesztése különösen kath. egyházi szempontból lenne kívánatos. Mert miután a törvény nem enged kivételt azon Szabály alól, hogy vegyes házasságoknál a figyermekek atyjuk, a leánygyermekek anyjuk vallását követik, az ilyen vegyes házasságokból született gyermekek nagy része kath. pap által lesz keresztelendő és anyakönyvbe> jegyzendő. Már most a kath. pap, ha hitelveit akarja követni, ezen gyermekeket csak mint törvényteleneket vezetheti az anyakönyvbe. Ez esetben azonban a rendőri büntető törvénykönyv 60. §-a értelmében egy hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbirsággal fog sújtatni. A magyar törvény tehát, hogy az állami felfogásnak érvényt szerezzen, a pressionak gyűlöletes eszközéhez nyúlt, holott mindkét fél igényei méltányos kielégítést nyerhettek volna, ha a törvényhozás ezen vitás esetekre nézve polgári anyakönyvvezetést rendelt volna. Ugyanezen conílictus, talán még fokozottabb mérvben is lesz érezhető) azon gyermekek keresztelésénél, a kik szülőinek egyike keresztény, másika izraelita lesz, s éjien azért a javaslatnak egy további nagy hiányáf abban találjuk, hogy az nem rendeli, hogy mindazon születések és halálesetek, melyek oly családban fordulnak elő, mely a jelen törvény alapján létesült, ugyanazon polgári tisztviselő által, ki a házassági anyakönyvek vezetésével meg van bizva, külön anyakönyvekbe vezettessenek. Ezeknek előrebocsátása után abban összegezhetjük véleményünket, hogy a jelen javaslat nem csak hogy nem orvosolja a létező bajokat, hanem a polgári házasság jövőjének is pracjudikál, s épen ezért elfogadásra nem ajánlható.
