Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

302 A facultativ polgári háziasság nemcsak hogy kiegyenliti a létező viszályokat s e mellett teljesen megóvja a állam méltóságát, hanem ezenkívül az egyháznak is meghagyja autonomiáját s teljes lelkiismereti szabadságot enged. 8) További előnye az, hogy az országra nem ró új terheket és szükség esetén átmenetet képezhet a kötelező polgári házassághoz. Mindezen előnyökhöz pedig még az is járul, hogy a facultativ polgári házasság még minden országban a hol meghonositották, gyakorlati igazolást nyert, amint ezt még Friedberg9) is elismeri, ki különben a kötelező polgári házasság legelszántabb védője, A kötelező polgári házasságnak elhamarkodott behozatala még mindenütt veszélyes kisérletnek bizonyult. Németországban ezen intézmény 1876 óta van hatályban 10) s ezen rövid idő is elegendő volt arra, hogy egy nagy s a társadalomnak minden rétegeit átható mozgalmat idézzen elő, mely az egyházi házasságkötést és anyagkönyv-vezetési kivánja előbbi érvényébe visszahelyezni. Ezen mozgalom különösen protestáns körökből indul ki s monstre-petitiókban, zsinatok s egyéb egyházi gyülekezetek határozataiban és számos röpiratokban 11) nyilvánul. Nevezetes pedig ezen mozgalom azért, mert abban nem vonják kétségbe az államnak azon jogát, hogy a házasságkötést törvény által szabályozhassa, hanem az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján speciális német szempontból támadják az intézményt. Még láthatóbban nyilvánult a népnek a polgári házasság iránti ellenszenve Olaszhonban. Az új Codice civile, mely 1866. január 1-jén lépeti életbe, a kötelező polgári házasságot fogadta el, de nem egészem oly értelemben, mint az Francziaországban s utóbb Németországban is történt, hanem azzal a módositással, hogy a feleknek meg lett engedve, hogy házasságukat egyházilag megáldathassák, mielőtt még egybekelési szándé8) V. 'ö. »Berieht der Kommission zur Vorberatlumg des Gesetz-Entwurfes über das Eherecht« (a fentidézett porosz parliamenti tárgyalások. 43. l. -ján). 9) Friedberg: Das Recht der Eheschliessung in seiner geschiehtlichen Entwicklung. Leipzig 1895. — 762. 1.: »Allein andererseits kann die fakultative Civilehe in praktischen Erwägungen sehr wohl ihre Reclitfertigung finden. Sie ist das Zwischenglied, durcli welches eine vorsichtige Gesetzgebung das alte augeerbte Recht mit den Bedürfnissen der Gegenwart zu vermitteln trachtet. Wo, wie in England, die Rücksicht auf tiefgewurzelte Gefühle des Volkes überwiegend wirksam sein muss, mag ihr doch das Wort geredet werden, u n d i m E r t fo lg e w e nigstehs h a t sie n i rg e n ds sich als schädlich bethätigt«. I0) Hinschius: Das Reichsgesetz über die Beurkundung des Persorienstandes und die Eliesehliessung vnm 6. Februar 1875. Berlin 1876. 11) A kötelező polgári házasság megszüntetése mellett p. o. Sohm: Die obligatorische Civilehe und ihre Aufhebung 1880. és Dieckhoff: Civilehe und kirchliche Trauung 1880. s. t. -- Az intézmény fentartása mellett: Scheuerl: Bürgerliche EheSchliessung und Trauung. Erlangen 1878. és Oettingen: Obligatorische und fakultative Civilehe, Leipzig 1881.