Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat. i. Általános bírálat. Dr. báró ROSZNER ERVJN nagyváradi jogakadémiai ny. r. tanártól. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az u. n. polgári házasságnak, vagy - helyesebben mondva — polgári házasságkötésnek azon nemét kívánja hazánkban meghonosítani, melyet magyar nyelven közönségesen szükségböli vagy pót-polgári házasságnak neveznek. A polgári házasságkötésnek ezen neme nem tarthat igényt a theoria elismerésére. A theoria a polgári házasságnak csak egy nemét ismerheti el abstracte helyesnek s ez a kötelező polgári házasság, mely azon eszméből indul ki, hogy a házasság nem csak erkölcsi frigy, hanem jogviszony is, mely a legfontosabb polgári jogoknak forrását képezi, s épen azért tartja szükségesnek, hogy ezen fontos jogviszonynak kezdete minden egyes esetben az állam közegei előtt hitelesen állapittassék meg. Bármennyire helyes, sőt eszményi is legyen azonban a theoria, a törvényhozásnak gyakorlati szempontokból kel] kiindulnia s intézkedéseit a létező viszonyokra kell alapítania. A váltóképesség kiterjesztése valamint az uzsöratörvény eltörlése folytán felmerült közgazdasági jelenségek eléggé illustrálják ezen tételt s még azt a tanulságot is szolgáltatják, hogy a törvényhozónak gyakran le kell szállnia a míveletlenebb néposztályok niveáujára s ezeknek szempontjából kell 'megítélnie a kérdést, még ha szempontjukat elmaradottnak és előítéletesnek tartaná is. Ezen gyakorlati szempontokból indulva ki, íiem rójuk fel a javaslatnak hibájául, hogy az nem a kötelező polgári házasság intézményén alapszik; sőt ellenkezőleg nem habozunk kijelenteni, hogy minden oly kísérletet, mely jelen viszonyaink között a kötelező polgári házasságnak azonnali behozatalát tervezné, korainak és következményeiben végzetes kísérletnek tartanánk. E kijelentésünk azonban indokolást igényel, mert eltekintve attól, hogy a jogtudósok túlnyomó része még most is mintegy haeresisnek tekinti, ha valaki — bár csak gyakorlati szempontokból is — a kötelező polgári házasság behozatala ellen nyilatkozni merésze] : figyelmet érdemel, MAGVAK IGAZSÁGÜGY. XV. 1881. 5. 2ü