Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A magyar csődtörvényjavaslat. Első közlemény

70 melyet a bukott a csődeljárás tartama alatt szerez, tekintet nélkül arra, munkájával vagy egyébként szerzi-e. Összhangban volt ezen csödpraxisunk a csődön kivüli jogunkkal, a melyben a végrehajtató hitelező a perrend 412. §-a alapján folytatólagos végrehajtással elvehette adósának ujabb vagyonát, szintén minden tekintet nélkül arra, munkájával szerezte-e vagy másképen. Eltérve ezen mai jogunktól, a javaslat azt a nevezetes újítást teszi, hogy a bukott csőd alatti munkaszerzeményét nem engedi a csődtömegbe vonatni. Ebbe az 1-sö §. szerint csak az a vagyon tartozik, a melyet a bukott csődnyitáskor bir, vagy a mihez csődnyitás után munka nélkül jut. De „a mit a közadós a csőd tartama alatt saját tevékenysége által szerez, a felett őt szabad rendelkezési jog illeti és nem kötelezhető arra, hogy ezen szerzeményét a csődtömegnek átengedje". 5. §. Ha tehát a bukottnak csődnyitáskor ezerekre menő fizetése volt, ez a netán rajta levő végrehajtási zálogjog alól csődnyitással felszabadul és a hitelezők elől el van vonva. Ha az orvos, a művész, a vállalkozó szellemű bukott csődnyitás után akár uj vagyonokat tevő összegeket szerez, ha ingatlant aquirál, mindez el van vonva a hitelezők elől; e felett a bukottat „szabad rendelkezési jog illeti". Nevezetes, hogy mivel indokolja meg a javaslat ezt az ujitást. Tudva, hogy a külföldi törvényekre való hivatkozás minálunk hatalmas ajánló levél, a melynek kevés ember tud ellentállani,, akként mutatja be újítását, hogy az „lényegileg megfelel a franczia, belga és osztrák csődtörvényekben nyilvánuló felfogásnak." Kimutattam már öt év előtt, hogy ez nem áll. Kimutatom újra, bár nem valami lélekemelő feladat, nyilvánvalóan valótlan idézeteket rectifkálni és e végre a külföldi irodalomból hosszabb fordításokat közölni. Francziaországban a régi, 1808-ki csődtörvény nem rendelkezett expressis verbis arról, a csődtömeghez tartozik-e a bukottnak csődeljárás alatti munkaszerzeménye. De azért a tudományban, és gyakorlatban egy perczig sem volt kétes a dolog, hogy ez a szerzemény csak úgy, mint a csödnyitáskori vagyon beleesik a csődtömegbe. Nem is lehetett kétes, mert a code civil 2092. §-a szerint minden adós nemcsak