Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

57 ebben birja csiráját a köteles rész római és mai intézmény e.53) A kellő erkölcsi hangulat hiánya, mit a Centumvirek ekképen az igaztalan végrendeletekre rásütögetni kezdének: ez a color in s a n i a e. Hoc colore de inofficioso testamento agitur, quasinon sanae mentis fuerit, qui testamentum fecerat. Et hoc dicitur, ncn quasi vere fusiosus vei demens testatus sit, sed recte quidem fecit testamentum, sed non ex officio pietatis: nam si vere furiosus esset vei demens, nullum esset testamentum. L. 9. D. 5. 2. E végszavak egyben világosan kiemelik a jogi külömbséget az inofficiosum testamentum meg az olyan közt, mit demens vagy furiosus alkotott. Ezeknek a testamentuma nullum, azaz elveitül semmis, annak alapján örökséget kapni nem lehet. Ellenben az inofficiosum testamentum, ha a sértett illetők nem bántják, megáll. Nem tudni, mely esetben és mily körülmények közt cselekedte a centumviralis törvényszék ily alapon legelőször a végintézet megsemmisítését. Vak embertelenség lehetett csak, a mit ez általán conservativnak tudott testület a furiosus és demens fogalmaihoz az i n s a n ia -ban oly közel állita. Azonban „non ibi consistunt exempla ubi coeperunt, sed quamlibet in tenuem tramitem recepta, latissime evagandi sibi viam faciunt." (Vell. Pat.) Minél többször vette igénybe a vérig sértett családi érdek a Centumvirek hatalmát az igaztalan végrendelet ellen, minél megszokottabbá, közönségesebbé kezd vala válni az ö ebbeli segitségök: annál kevésbbé lön szűkség végletekre, így válik az eleinte csak kivételes oltalomból közönséges szokás joga. Nyomról-nyomra elvégre meglehetősen szabatos basisa kezdett leülepedni a sérelmes végrendeletek elleni oltalomnak a legközelebb vérek javára. E szerint közönséges felfogássá vált, hogy a ki alapos ok hiján lemenői vagy ezek nem létén felmenői részére keveset vagy épen semmit sem rendel végakaratilag, annak a végrendeletét a sértettnek panaszára megsemmisíthetni azért, mivel kötelesség és szeretet ellenére rendelkezvén, ö a végrendelet alkotásában józan eszénél levőnek nem tekinthető. Szükségesnek találjuk a querela de inofficioso testamento s ezzel a köteles rész intézményének ebbeli keletkezési módjánál röviden megállapodni, mert az intézményeknek nem az alkotmányát, 53) A L. 4. D. 5. 2. folirásából Cuiacius (Observ. II. XIV, 14,) s nyomán mások azt következtették, hogy az inofficiosi querelát valami Lex Glicia hozta volna be. Némelyek sőt praetori edictumra és császári edictumra vezetnék vissza. A tudomány elveti e nézeteket. Adatok mellettök nem szólanak. Az intézmény egész fejlése pedig oda utal, hogv törvényszéki gyakorlat honositá meg. V. ö. Francke id. m. 16S. 16'.). 1. Savigny System d. r. R. I, 38.