Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

54 állam, a raboló kémek, s azok iránt, kik, mert nősek vagy gyermekkel birnak, előbbre tévék. A törvénycsalás ezernyi útját találja fel a leleményesség, ál-házasság, ál-gyermekké fogadás s a többiben : és utálattá csúfsággá válik minden a mi törvényes.51) Cn. Pompejus tertium consul corrigendis morbus delectus, s e d gravior remediis quam delicta erant, suarumque legum auctor idem et subversor, quae armis tuebatur armis amisit. Exim continua per viginti annos discordia, non mos non jus: dcterrima quaeque impune, ac multa honesta exitio fuere... Inditi custodes et lege Pappia Poppaea praemiis inducti, ut si a privilegiis parentum cessaretur, velut parens omnium populus vacantia teneret. Sed altius penetrebant urbemque et Italiam et quod usquam civium corripuerant, multorumque excisi status. Et terror omnibus intentabatur (Jac. Arin. III, 28) Ez a Lex Pappia Poppaea hozatott különösen „incitandis caelibum poenis et augendo aerario." De hozzá teszi a remekiró: Nec ideo coniugia et educationes liberum frequentabantur, praevalida orbitate : ceterum multitudo periclitantium gliscebat, cum omnis domus delatorum interpraetationibus subverteretur, utque antehac flagitüs, ita tunc legibus laborabatur. (Ann. III. 25.) Hogy az erkölcsök ily hanyatló felében a végrendelkezhetés korlátlan szabadságával, a családtagok rovására a visszaélés nagy számmal adta magát elő, hihető, ha való tényeket nem is tart vala fen számunkra a történet. A római jellem, még magánál lévén, rátermett volt az erkölcsi magaslatra, melyet a családfő feletti korlátlan uralom feltételezett. Immár e hatalmat s a vele járó felelet súlyát a jellem átlaga többé nem birta el. Igaz vagy nem igaz, de beszélik római irók a hadv ezért, ki fiát, mert bár legyőzte, de parancsán kivül győzte le az ellenséget: kivégezteté,Ez még réges-régen volt. S a 11 u s t Cicero idejéből emlékszik A. Fulvius-ról, senatoris filiusról, quem retractum ex itinere parens necari iussit. (De Cat. coni. 39.) Gibbonként (a római birodalom története): „Pompejus, Augustus idején innét, még ont vala vért az apai felség, aratva érte magasztalást is, büntetést ám soha." Mert feltétlen és utolsó birája volt a római ember övéinek. Ennek a legfőbb birói hatóságnak volt lényeges alkotó része a szabad végintézet is. Ez a s u p r e m u m j u d i c i u m, melylyel feltétlenül koldussá teheti gyermekét a dúsgazdag, úrrá rabszolgáját, tiszteltté jó barátját. Hogyan birt volna e hatalommal helyesen élni az a nemzedék, mely olyan volt, a mint ime olvasók, s melyről Sallust azt is irva hagyta: Quibus mihi videntur ludibrio fuisse divitiae : quippe quas honeste habere licebat, aburi per turpitudinem properabant. (Cat. coni. 13.) Egyátalában e dolgok tanulmányozásának lényeges pontja, figyelőre venni, mikép Rómában az életben a végrendelet sokkal ei) Az efféle törvényeknek s azok kijátszására szolgált álútaknak tanulságos képét tárja föl Ihe ring (Geist d. r. R. 259 s köv. 1.) Hogy többet ne említsünk, e törvények közül elég legyen felhoznunk Lex Júlia és P. Poppaea, Júlia, Voconia, Aelia Sentia, Falcidia.