Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 2. szám - A magyar csődtörvényjavaslat. Befejező közlemény

143 Egy font sterlingre 2 sh. 6. d. — 5 sh. 490 1150 esetben „ „ „ 5 sh. - 7 sh. 6 d. 279 453 tehát 7 sh. 6 d. alól (r o s z q u ó t a) 1051 3514 Egy f. sterl. 7 sh. 6 d. felül (j ó q u ó t a) 565 49G 1616 4010 Egy font sterling = 20 shilling. A tanulság belőle az, hogy Angliában a kényszeregyességek több mint fele részében nem bírnak nagyobb quótát elérni, mint egybevéve a két első osztályt, 7 perczentet. És ez a 7°/o Angliában is csak Ígéret; bizonyos mellette csak az, hogy a 93% örökre elvész. Mi sokkal szegényebb ország vagyunk. Nálunk idővel a rendes quóta 2—5°/o lesz. Nincs abban arány, hogy ily minimalis igéret kedveért a kisebbség 98—95%-ről örök lemondásra kényszeríttethessék. XXXI. Végezetül még meg kell érintenem a kényszeregyesség jogi constructióját. Eddig az a nézet volt elterjedve, hogy a kényszeregyességet a jog közönséges elveivel megindokolni nem lehet. A franczia írók is elismerik, hogy a közönséges jog elveivel egyenes ellentétben áll. A javaslat a német törvény motívumai alapján azt a nevezetes felfedezést teszi, hogy tévedtek, a kik a régi tant vallották. Épp ellenkezőleg, az absolut igazság és jog elvei határozottan megkövetelik a többség uralmát a kisebbség felett. Az „absolut jog" s ennél inkább a közönséges jog erről nem tudnak semmit. Elvül tartják, hogy jog csak azon akaraturalom, a melynek gyakorlásába másnak beleszólósa nincsen és a melyet az állam minden ilyes beleszólás ellen megvéd. Éppen ez az önállóság, a más beleszólásának kizárása a jog. A ki, mert harmadik személynek ugy tetszik, kénytelen 100 frtos követeléséből 60 forintot elengedni, annak joga nem 100 frtra, hanem csak 40-re terjed; 60 frt erejéig meg van semmisítve. A jog csak addig jog, a míg fennáll; fogalmilag sérthetetlenül fennáll. Ha másnak ez a fennállás kellemetlen, ez nem ok arra, hogy a jog e kellemetlenség erejéig megszűnjön. Épp ellenkezőleg, dogmaként áll, hogy qui jure suo utitur, neminem laedit; és a tulajdonra már a régi rómaiak kimondták, hogy az „jus est utendi et abutendi". Az emberek jóléte a jog ezen sérthetetlenségén épül. A földi boldogság egyik alap10*