Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - Közjegyzőség. Lehet-e, szabad-e a közjegyzői okiratot a mai napról datálni, ha a jogügylet tegnap köttetett, de az okirat szerkesztése, kiállítása s így annak aláírása és az idő előhaladottságánál fogva tegnap már lehetetlen volt?

111 6. A képviselőház Összes tárgyalásait. 7. A főrendiház bizottságának összes jelentéseit. 8. A főrendiház Összes tárgyalásait. Mindenütt a hivatalos szöveget veszi az olvasó, kihagyások nélkül. rCsak a ministeri indokokhoz függelékképen csatolt némely fordítást mellőztünk, mert azt tartjuk, hogy azok oly távoli és laza kapcsolatban állanak törvénykönyvünk anyagával, hogy felvétele inkább terhelésnek, mint bővítésnek fogna tekinteni. Maga a mü szerzője, midőn ezen, fordí­tásokból álló mellékleteket a függelékbe utalta, elválasztotta azokat az indokolástál. A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalásairól jegyzőkönyv nem vezettetvén: a jelentések képezik tevékenységének egyedüli hivatalos adatait. Mi ezen, egész terjedelemben közölt jelen­téseken kívül, még a tárgyalásokról a „Magyar Igazságügy" jog­tudományi folyóiratban megjelent magántudósitásokat is felvettük, a mennyiben egyrészt megbízhatóságuk kétségbe egy oldalról sem vonatott, másrészt a törvény megértésére és magyarázatára értékesíthető anyagot találtunk bennök. Az országgyűlés mindkét házának jelentéseit és tárgya­lásait az irományok, naplók és jegyzökönyvek hivatalos kiadásai után közöljük. „Anyaggyüjteményünk azonban nem pusztán hű lenyomatja és teljes tárháza időrend szerint az Összes anyagnak az előkészítés minden stádiu­mában, hanem annak gondosan és átnézetesen rendezett kiadása. Mintaképen szemünk előtt lebegett N y p e 1 s - nek a belgiumi büntetőtörvénykönyvre vonatkozó hasonló munkája. (Legislation criminelle de la Belgique, három vaskos negyedrétü kötetben). Elfogadtuk berendezését alapul, de némely módosítás és javítás által a munkát még átnézhetöbbé, a használhatót még könnyebbé igyekeztünk tenni. „N y p e 1 s abban tért el a rendszerinti, különösen német anyag­gyüjteményektöl, hogy ö nem szorítkozik arra, hogy az anyagot pusztán a keletkezés ideje szerinti sorrendben állítsa össze, tehát elsőben is az egész kormányjavaslatot, azután a kormány által előterjesztett indokolást egész terjedelmében, majd a képviselőház, felsőház stb. jelentéseit, szöve­geit, tárgyalásait ismét egészen közölje; hanem a belgiumi iró Összeszedi és rendezi az együvé tartozó anyagot. Ugyanis a codex anyagát az átalános részhez és a különös rész kilencz czíméhez képest tiz részre osztja és ezen tiz részre vonaikozó anyagot külön-külön rendezve, közli. Ezen tiz részre vonatkozó anyag (ugy mint javaslatok, indokok, parlamenti jelentések és tárgyalások) egymás mellett együtt lévén : ezeket nem kell

Next

/
Thumbnails
Contents