Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - Az amerikai párbaj büntetőjogi minősítése

ken át elszenvedett lelki gyötrelmei által már amúgy is elegendően bűnhődött — önmaga vessen véget élete'nek .' E gyalázatosság bélyegzi az u. n. amerikai párbajt, melyet a közönséges párbaj egyik nemének, az annak tényálladékához lényegesen megkívánt kellékének hiányánál fogva, tekinteni nem lehet. Nem is talál pártolásra az irodalomban azon nézet, hogy az Ui n. amerikai párbaj, a párbaj büntetőjogi minősítése alá vonassék ; ellenkezőleg a tudomány legjelesebb képviselői, mint Berner, Teichmann, 3) Schwarz.e, és legújabban Hugó Meyer; hazai iróink közül pedig az egyedüli, ki az amerikai párbajt említi, Schnierer (Bernért ismételve), mindnyájan e felfogás ellen nyilatkoznak. II. Az úgynevezett amerikai párbaj eredménye az egyik fél Öngyilkossága, egy emberi élet kioltása: igazoltnak tűnhetnék fel tehát azon felfogás, hogy az amerikai párbaj az ölési esetek közé számítandó. 1. És csakugyan, nem csekélyebb tekintély támogatja e nézetet, mint Binding, ki az 1874-ik évi osztrák büntető törvénykönyvi javaslatról irt birálatában l) az amerikai párbajban győztest, ha ellenfele a megállapodás szerinti öngyilkosságot annak következtében csakugyan elköveti, gyilkosságban tartja bűnösnek ; azonban bármily nagy tisztelettel viseltetűnk is a nagyhírű strassburgi jelenleg lipcsei jogtanár, a „Normen" lángeszű szerzőjének mély tudományossága iránt: e nézetét helyeselni és magunkévá tenni még sem tudjuk. Az emberölés, és pedig mindkét fajának, ugy a gyilkosság mint a szándékos emberölés tényálladékához lényegesen megkívántatik, hogy az életfosztást eredményezett cselekvényt a megölttöl külömbözö személy követte légyen el, vagy közvetlenül physikai behatással, vagy azáltal, hogy a kiszemelt áldozatot ' szándékosan oly helvzetbe hozza, melyben saját tudta és akarata nélkül viszi véghez azt, mi életének megsemmisítéséhez vezet, minek példájául szolgálhat azon eset, midőn valaki ölési szándékkal másnak nyújtja a méreg-poharat, ki azt kiüríti anélkül, hogy az ital méregtartalmáról tudomással bírna. Ez esetben csakugyan puszta eszköz volt a megölt a tettes elhatározásának kivitelénél: ámde ily eszköznek, az amerikai párbajnál azon félt, ki tudatosan és saját-akaratával fosztja meg magát az élettől, tekinteni nem lehet. Azon, úgy látszik itt irányadónak elfogadott szempontot, ,ho íy a szerencsétlen sorsot húzott fél a győztes részéről gyakorolt 3) HoltzendorfT kézikönyvében. 4) Grünhut Zeitschrift II. kot. 680. 1. MAGYAR TGAZS VGÜGV 1879. XI. 1. 5