Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - Magánjogi felelősség másoknak cselekményei által vagy örizetünk alatt levő dolgok által okozott károkért

tába jönnie; ez azonban nem sikerült neki, mint kivált a franczia préposé-nak általa adott fogalom-meghatározásából kitetszik. „Préposé, ugy mond (886. §. ), minden személy, ki mást kereskedelmi vagy egyéb ügyletekben helyettesit, és a k é pviseltnek vezetése, parancsai és felügyelete alatt áll; a megbizottó1 annyiban kü1önbözik a préposé, hogy mig amaz többnyire jogi actu sokban, ő anyagi szolgálattételekben helyettesiti a megbizót. " Ezen definitió nem csak a római jogi institor fogalmának nem felel meg, mely e helyütt nyilván szerzőnk szeme előtt lebegett; de nem is azonos a franczia préposé fogalmával, mint azt a code szerzői értik és mint Sourdatnak tulajdon további előadása nyomán alakul. Nem akarok e helyütt oly kérdések hosszas fejtegetésével fárasztani, melyek iránt amugy sem foroghat fenn legkisebb kétely, hogy t. i. az institor fogalma ép oly kevéssé tételezi föl a képviselőnek ellenőriztetését, vezetését a főnök részéről (gondoljunk pl. egy üzlet czégvezetőjére, melynek tulajdonosa gyermek, özvegy vagy általában nem szakember, vagy akár csak más helyen élő kereskedő fióküzletének vezetőjére), mint a képviselet vagy jogi ügyletekben való bárminemű közreműködés nem lényeges elem a megbizott fogalmában. 10) Az összefüggésből, melyben a code 1384. cz. a "préposé" szót használja (kivált a "domestiques"-kel való összeállitásából) nem különben Sourdatnak tulajdon előadásából, közvetve, de teljes bizonyossággal kitetszik, hogy náluk az nem csak képviselőt jelent, hanem általában minden személyt, ki iparos vagy kereskedelmi munkára alkalmaztatva főnőkének felügyelete alatt és utasitásai szerint dolgozik, tehát pl. kereskedelmi üzletben az eladó segédek mellett a könyvvivő is préposé, bár nem képviselő, hasonlókép préposés-k mesterembernek legényei, gyári felügyelők és munkások stb. Ha azonban ezen utóbbi tág értelemben alkalmaztatik a szó, a római jog tanainak minden ismerője szükségkép rögtön felismerendi, micsoda elvtelen igazságtalan10) Utalok különben idézett értekezésemnek azon helyére, hol a képviseleti és megbizási viszony közti különbség kifejtésével tüzetesen foglalkoztam; 1. ezen folyóirat III. k. 181. s kv. 1. 45