Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - A dolus és culpa jelentősége a büntetőjogban

23 Miért is sokan és pedig legtöbben a fajkülönbség okát dolus és culpa közt a causalis nexus különböző minőségére épített tudás különbségében találják. Ugyanis szerintök a tevékenység és eredménye közti causalis nexus háromféle lehet: bizonyos, valószínű vagy csak lehetséges. A cselekvő az eredmény bekövetkezését saját tevékenységéből vagy bizonyosnak, vagy valószínűnek, vagy csak lehetőnek tartja; az első két esetben, ha az előrelátott jogellenes eredmény bekövetkezik, dolus, utóbbi esetben pedig hasonló feltétel mellett culpa létezik. Közelebbről vizsgálva e nézetet, aztalig lehet helyeselni. A causalis nexus kétségtelenül igen fontos és lényeges kellék a bűncselekményeknél; az ugyan nem alkateleme a bűncselekményeknek, hanem az egyes alkatelemeknek (akarat, ténykedés, tény) oly lényeges tulajdonsága, kelléke, hogy azok nélküle nem képeznének egy egységes egészet (bűncselekmény), s nem volnának ez egészben és egészre nézve alkatelemek, szóval az oly fontos tényező, hogy hiánya a bűncselekmény hiányát eredményezi. De azért az eredmény bekövetkezésének akár mint bizonyosnak, akár pedig csak mint lehetségesnek előrelátása vagy tudása még sem alterálja, illetőleg qualificálja a bűnösséget. Mert ha a dolus és culpa közti különbségre csak az előrelátott causalis nexus különbsége a döntő, ez esetben a dolust s a szándékos bűncselekményt ott is létezőnek kellene tekinteni, hol nincs; a ténytévedésnek nem volna semmi jelentősége, nem zárná ki a bűnösséget, névszerint a dolust; ez esetben pl. a vérfertőztetést — a törvényes vérkötelék tudása nélkül — el lehetne követni; az is lopást követne el, a ki idegen jószágot, melyet sajátjának gondol, visz el másnak birtokából; ellenben nem dolus, hanem csak culpáról lehetne szólani az esetben, ha valaki magzatelhajtást szándékolván elkövetni, e czélra — mert más nem áll rendelkezésére — oly szert használ, mely mások mondása s az ö meggyőződése szerint a magzatelhajtást csak előidézheti — a magzatelhajtás azonban megtörténik; mert hiszen, mindez esetben a causalis nexus, mint bizonyos előre látva van. Ezen elmélet szerint bűncselekményt, még pedig szándékos bűncselekményt követne el azon vad ember is, ki azon hiszemben, hogy vallási kötelességet teljesít, emberáldozattal kedveskedik istenének; vagy azon hivatalos