Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)
1878/10 / 2. szám - A bírói zálogjog némely kiterjesztéséről
S8 log két alkotó elemet. Egyrészt az azonosság közte s tulajdon közt, a mi mutatkozik magában a tulajdon átruházásban, másrészt ez azonosság korlátai a hitelező Ígéretében. A fiducia óta kétezred év tellett, de mainap és minden nap találkozni az ingó-zálogvétel azon módjával, mely tulajdont vesz a zálogtárgyon, viszont kiköti az adós, hogy a tulajdont visszavásárolhatja az adóssági összegen. Mai nap ezt színleg zálogvételül bíráljuk. Szó szerinti foganatát már a római jog az u. n. lex commissoria ellen tiltá.1) De nem mindig jogtalan szándék az, a mi az ily ügyletet kötteti; igen sokszor az egyszerű gondolat útmutatása nyilvánul benne a zálogjog alkotása felé. A viszonyból, mely fenforog zálog és tulajdon közt, a zálogjog elméletére nézve igen fontos és helyes következések erednek, miket különben nélkülöznénk, és e viszonynak észlelete mintegy alapforrása a zálogjog elveinek. E következések mint elvek vonatkoznak részint magára a zálogjog tartalmára, részint a zálogjog megszerzésének feltételeire; fontosságuk pedig átalán abban áll, hogy a zálog tudományát kész elvekkel látják el a tulajdon tudományából. Tartalmára nézve a zálogjog nem egyéb mint maga a tulajdonjog, de korlátolva a zálog életczéljától; mert egyrészt a tulajdonjog, másrészt ez életczél a zálogjog alkotó elemei. Ez életczél. a hitelező kielégittetésének biztonsága a zálogtárgyban, mely czélban mindenkor korlátjokat lelik a tulajdonjogból vonandó következtetések. Ez igen általános meghatározás, mely nem teszi nélkülözhetővé a zálogjog tartalmának törvény vagy szokás által való bővebb kifejtését. De e kifejtés mindenkor hibás, valamikor beléütközik ama meghatározásba; mert sohasem helyes megtagadni a záloghitelezőtől azt, a mi a tulajdonjoggal vele jár, biztossága czélján pedig túl nem esik; viszont nem szabad a hitelezőnek megadni azt. a mi több a tulajdonjognál. Ezenkívül a zálogjog tartalmának részletes kifejlettsége mellett is könnyen merülnek fel kérdések, a melyek eldöntésében ama meghatározás alapgondolatára szükséges visszatérni. Ilyenkor a zálogjog alkotó elemeinek J) L. 3. Cod. S. 35. — Arndts Pandekten 376. §.