Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/10 / 1. szám - A közvégrendeletek külkellékeinek értelmezéséről

72 1878. ápril 24. 10098. sz. a. sójovedéki kihágással vádolt K. György és társai elleni ügyben az elsöbiróság vádlottakat elitéke, a kir. it. tábla következő Ítéletet hozott: Az eljáró kir. törvényszék ítélete nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, felebbezett részében azonban meg változtatik, és ifj. Sz. Alittea "és G. Juon ellenük emelt jövedéki kihágás vádja alul bizonyítékok elégtelenségéből felmentettek. Indokok: felebbezö vádlottak az ellenük'emelt jövedéki kihágás vádja alól bizonyítékok elégtelenségéből felmeniendök voltak azért^ mert ^ugyanők a megnehezményezett tilos só birtokában nem találtatván, az érdekeltekét bűntárs vallomása által, egyéb terhelő körülmények hiányában, a jövedéki kihágás teljesen bebizonyitottnak nem tekinthető. 26. A monarchia mindkét állama egy vámterületet képezvén, melyet egy közös vámterület vészen körül, a monarchia másik államában is, mint közös vámterületen, csempészeten tetten ért magyarországi honos az illetékes hazai bíróság által felelősségre vonathatik. 1878. évi ápril 29-én 5281. sz. a. B. Ödön ellen vám- és dohányjövedéki ügyben az elsöbiróság vádlottat a vádkereset szerint elitélte, vádlottnak semmiségi panasza és felebbezése folytán a kir. it. tábla következő Ítéletet hozott: A semmiségi panasz elvettetik, vádlott B. Ödön azonban a birság behajthatatlansága esetére kiszabott fogságbüntetés alól ezúttal felmentetik, kijelentetik azonban, hogy a mennyiben a birság vádlottól részben vagv egészben behajtható nem leend, a birság különlegesen fog átváltoztathatni fogságbüntetésre, mely változtatással egyebekben az eljáró kir. törvényszék ítélete indokaiból helybenhagvatik. Indokok: Az 18H7. évi XII. t. cz. 62—66. §§-ai az 1867. évi XIV. t. cz. 3. §-a s az idézett törvényekkel kapcsolatban az 1R67. évi „XVI. tor vényezikk I. czikke értelmében a magyar korona országai és Ö Felsége többi országai közt létrejött vámszövetség szerint a birodalom mindkét államterülete egy vámterületet képez, melyet egy közös vámhatár vészen körül, s miután a vádlott által elkövetett jövedéki kihágás felfedezésének helye a közös vámhatáron belül a birodalom belső vámterületén fekszik, az ausztria pénzügyi közegek által vádlott mint tetten ért gyanús egyén illetékesen vonatott vizsgálat alá, s lett letartóztatva, s az ott lejártatott vizsgálat alapján a budapesti kir. törvényszéknek, mint pénzügvi bíróságnak fenti keletű és számú ítélete vádlottra, mint magyarországi honos és budapesti lakosra nézve annál is inkább illetékesen s szabályszerűen meghozottnak tekintetik, mert vádlott a budapesti kir. pénzügyigazgatósághoz, mint szintén illetékes vizsgáló hatósághoz, 1S77. augusztus 27-re megidéztetett, s az eddigi vizsgálat eredményéhez képest lehető védelme vagy ellenbizonyitékai előadására felszólittatott, mit azonban vádlott jegyzőkönyvre adott nyilatkozatában határozottan megtagadott, annálfogva vádlottnak azon állítása, hogy_ a birodalom másik felének területe reá nézve külföldnek tekintendő, mint törvényes alappal nem bíró állítás figyelembe vehető nem lévén, az illetékesség miatt beadott semmiségí panaszt elvetni kellett. Minthogy azonban etc. 27. Dohánynövények tilos ültetése esetében a legkisebb birság öt forinttal meghatározandó akkor is, ha a tilos ültetés kertekben történt. 1878. évi május 13-án 12204. sz. a. dohányjövedéki kihágással vádolt D. Juon elleni ügyben az elsöbiróság vádlottat 1 frt birságra marasztalta. A kir. it. tábla a pénz ügyigazgatóságnak, mint a kir. 'kincstár képviselőjének felebbezése folytán következőleg ítélt: Az eljáró kir. törvényszék ítélete nem felebbezett részében érintetlenül hagyatván, felebbezett