Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)
1878/10 / 1. szám - A közvégrendeletek külkellékeinek értelmezéséről
KÖRJEGYZŐSÉG. A közvégrendeletek külkellékeinek értelmezéséről. Bonts Döme aradi kir. közjegyző ur a „Magyar Igazságügyiben (IX. köt. 562 1.) „a végrendeletek külkellékei kérdésében fenforgó különböző értelmezésekről és anomáliákról" czím alatt imént közlött czikkéhen azon eredményre jut, hogy az 1876. 1(5. t. cz. intézkedései és a közvégrendeletek készítésénél elöszabott kellékeknek összeegyeztetése mellett, közvégrendelet az 1874. 35. tv. czikk 74. §-ának alkalmazásával is felvehető, azaz : bogy a közvégrendeletek felvételénél előirt két ügyleti tanú jelenléte a végrendelkező kívánatára a végrendelet felolvasásánál mellőzhető. Bonts közjegyző urat egyrészt jeles jogásznak, másrészt különösen mint közjegyzőt, a szó szoros értelmében szakembernek van szerencsém ismerni, s így nem csekély önmcgtagadásomba kerüít, míg elhatároztam magam, hogy érintett czikkével szembeszálljak. Tekintetbe vettem azonban nevezett közjegyző urnák abbeli intentióját, hogy fennczimzett czikkével vélemény-nyilvánitásokat kivánt provocálni, s igy nem kell attól tartanom, hogy igénytelen véleményem közlése által a szerénytelenség vádjával terhelem magamat. Addig is tehát, mig ezen kérdésben jelesebb szakemberek nyilatkoznának, szabadjon nekem is B. ur fenebbi czikkére szerény nézetemet előadni. Mindenekelőtt kijelentem, hogy tökéletesen osztom azok nézetét, kik a közjegyzői törvény 82. §-nál fogva a tanukat a végrendelet felolvasásánál mellözhetöknek nem tartják, osztom nemcsak azért, mert az idézett szakasz szerint két tanúnak az ügymenet egész folyama alatt, tehát a felolvasás alkalmával is jelen kell lcnniök, de osztom azt főleg azért, mert a közjegyző előtt tett, illetve ezáltal felvett, és a közjegyzői okirat erejével felruházott magánvégrendelet közt lényeges különbséget találok. Ugyanis B. ur azon nézetből kiindulva, hogy a közjegyzői törvény 74. §-a értelmében, az ügyleti tanuk a közokirat felolvasásánál, a fél kívánatára mellőzhetők, és hogy a végrendelet is közokirat lévén, az idézett szakasz erre is alkalmazható, azon következtetésre jut, hogy : „közvégrendelet az 1874. XXXV. t. cz. 74. §-ában foglalt engedély alkalmazásával is felvehető." Kétséget nem szenved, hogy a közjegyző által felvett végrendelet is közjegyzői okirat minőségével bír, de másrészt kétségtelen az is, hogy