Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)
1878/10 / 1. szám - Bevezetés a jog- és államtudományokba. A jog- és államtudomány tanrendszere, s a jogi pályára általában vonatkozó hazai szabályrendeletekkel és törvényekkel. Eger, 1877. [könyvismertetés]
68 A munka harmadik része legterjedelmesebb, s a jogtudományokról szól különösen. Sorba tárgyalja a jogtudomány egyes ágait. És pedig elsőben a tágabb értelemben vett jogbölcsészetet, kifejtve ennek fogalmát, alkatrészeit, az észjogtan tartalomkörét és felosztását s a bölcseleti jogtudomány történetét. Majd a jogtörténetet, előadva annak fogalmát, felosztását és mint önálló tudománynak megállapítását. Továbbá a római jogot, tárgyalva ennek fogalmát, a Justinianus előtti, justinianusi és mai római jogot. Ismét az egyházi, illetőleg kanonijogot, jelesen az egyház és vallástársulatok, egyházjog és kanonjog közti különbségeket, az egyetemes és részszerü (különösen magyar) római katholikus egyházjogot, nemkülönben a mindkét hitvallású evangélikusok, görög-keletiek, unitáriusok, izraeliták egyházjogát s az egyházjog tartalomkörét. A lombardi hűbérjog o t, mint a római és kánoni jogok mellett harmadik európai anyajogot mutatja be ezután szerző főbb vonásaiban. Nevezetesen a hűbérjog, különösen pedig a lombardi (longobard) hűbérjog és hűbér fogalmát, a hűbéri és hübérszerü viszony, hübérrendszer és allodialis rendszer különbségeit, a hűbériség eredetét, fejlődésmenetét, elterjedését és elenyésztét, a hűbérjogi forrásokat s a hűbérjog tartalomkörét. Ezután az európai nemzetközi jogra tér át, s ezen jognak fogalmával, nemeivel, szükségességével, történeti alapjaival, különösen pedig az európai nemzetközi jognak előtérbe lépésével, egyetemes irányú továbbfejlődésével s tudománvos rendszerének megalapításával, végül forrásaival és tartalomkörével ismertet meg. Valamennyi jogág közül azonban legbővebben tárgyalja szerző a magyar jogot, és pedig a magyar államjogot, közigazgatási jogot, pénzügyi jogot, büntetőjogot és törvénykezést, polgári magánjogot és törvénykezést, váltó- és kereskedelmi jogot s a bányajogot, mindenütt előadva az illető jognak, habár csak főbb vonásaiban, fogalmát, forrásait és tartalomkörét. A munka negyedik része az államtudományokról szól különösen s egyenként tárgyazva azokat, nevezetesen az átalános vagy elemi államtant, politikai, gazdászati (nemzetgazdaság- és pénzügytan) és történeti (államtörténet és államisme) államtudományokat, mindenütt kifejti e tudományok fogalmát, felosztását, tartalomkörét s más tudományokhoz való viszonyát. Mindezekhez, mint emiitök, van csatolva függelékül a kiválólag gyakorlati rész hazánk jogtanulmányi rendszeréről. Igen hasznos felvilágosításokat nyer itt a jogtanuló többi között az egyetemi tanév és félévek kezdetéről, a vizsgálatok idejéről, az egyetem tanulmányi és fegyelmi szabályzatáról, az osztrák vagy más külföldi egyetemeken hallgatott félévek mikénti beszámitásárál, a jogakadémiák és 'lyceumok új szervezetéről, a jog- és államtudományi