Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/10 / 1. szám - Die Nachtheile des Actienwesens und die Reform der Actiengesetzgebung. Berlin, 1878. [könyvismertetés]

6S A legfontosabb javaslata szerzőnek végre abban áll, hogy az alakuló közgyűlésen választandó igazgatóság csak ideiglenes minőséggel ruháztassák fel, s hogy az igazgatóság az alakuló közgyűlést követő harmadik és hatodik hónap között egy második közgyűlés Összehívására köteleztessék, melynek feladata, az ideiglenes igazgatóság eljárását a vállalatalapítása körül m e g v i z s g á 1 n i. E vizsgálat hatályossága emeltetnék az által, ha a részletes vizsgálattal egy a kereskedelmi bíróság által e c z é 1 r a kinevezett referens bízatnék meg, ki a közgyűlés elé jelentést terjeszteni és a további eljárás iránt javaslatokat tenni tartoznék. Tartózkodunk e mindenesetre figyelemre méltó javaslat megbirálásától, mindazonáltal megjegyezzük, hogy annak foganatosítása a visszaéléseket teljesen megszüntetni nem lesz képes. Az első igazgatóság nem vesz mindig részt a vállalat megalapításában, s az alapitók bizonyára gondoskodni fognának arról, hogy oly embereket helyezzenek a vállalat élére, kik az alapítás körüli visszaélésekről tudomást nem szerezhetnek. A mellett nagy kérdés, váljon a kereskedelmi bíróság által kijelölt referens oly annyira hozzáférhetlen és részrehajlatlan ember lesz-e mindig, mint azt szerző hiszi. A mi szerző azon javaslatait illetik, melyek a részvénytársasági organisatió megjavítását czélozzák, úgy ezek röviden a következők: A közgyűlés mint a legfőbb társasági közeg szervezésénél tekintetbe veendő, hogy a közgyűlés a siibjektiv elem alárendeltségénél fogva valóban életképes test nem igen lehet, minélfogva annak hatásköre lehetőleg megszorítandó. A mennyiben pedig a subjektiv elem fokozása és a közgyűlés legális Összeállítása egyátalában elérhető, úgy e tekintetben a részvények névértékének felemelése és a bemutatóra szóló részvények megtiltása képezi a legczélszerübb eszközt. Ezen intézkedések azután kellő kiegészítést találnának a közgyűlés hatáskörének szoros körvonalozásában; azon intézkedésben, hogy az igazgatóság a felmentésnél és a szerző által proponált vizsgáló bizottság megválasztásánál a szavazásból ki legyenek zárva; hogy a közgyűlés 'hatáskörébe tartozó ügyek, nevezetesen az alapszabálymódositás az igazgatóságra vagy más közegre át nem ruházhatók; hogy az alapszabályok legalább y/3 szótöbbséggel módosíthatók; hogy a mérleg és az igazgatósági jelentés a közgyűlést megelőzőleg közzététessék stb., mely javaslatokra csak azt jegyezzük meg, hogy azok a magyar keresk. törvényben nagyrészt már tekintetbe vétettek. A felügyelő bizottságot, mint azt a német k. t. ill. az 1870-iki novella szabályozza, szerző teljesen elhibázott intézménynek tekinti, különösen azért, mert nem szerepel tisztán ellen-