Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 1. szám - A FRANCZIA BIRÓSÁGOK MAGÁNJOGI GYAKORLATÁBÓL

41 kevesebbet sem riasztotta vissza a törvényszéket, hogy kerek számban megítélje a kárösszeget; követte a franczia bíróságok jelszavát: inkább csak megközelítő elégtétel, mint semmi. A nyugtalanság oka azonban a jövőre sem levén eltávolítható, a felperesnek nyújtandó jogvédelem csak akkor lett teljes, midőn a bíróság neki megengedte, hogy a bérviszonyt szerződésének lejárta előtt feloldhassa: felperes ez utóbbi igényének még azon további körülmény is alapul szolgált, hogy különösen kikötötte volt magának, miszerint alperesné házát csak magánlakásokra adandja bérbe; ez azonban, midőn házát a szomszédnak eladta, nem gondoskodott, hogy az új birtokos is alkalmazkodjék felperes szerződésének feltételeihez, természetesen nem tehette, hisz a szomszéd ép oly czélból vette meg az épületet, hogy annak egyik részét irodákká, másik részét pedig raktárakká alakítsa át. Aubeyné e szerint kétszeresen szegte meg a bérbeadó kötelezettségeit és a bíróság nagyon helyesen cselekedett, ha e miatt felperesnek kívánsága szerint szerződését felbontottnak nyilvánította. Ámde nem kis hátrányt szenved az is, ki idő előtt kényszerül elhagyni egy lakást, melyet hosszabb időre kibérelt volt, midőn így kárba vész az annak javítására, csinosabb berendezésére fordított költség, nem is számítva a lakáskeresés és hurczolkodás alkalmatlanságát és pénzbeli áldozatát; a bíróság tehát mindezt számba véve következetesen még e czímen is tartozott felperesnek megfelelő kártérítést megítélni. II. A levélhordók csak a c\ím\ettnek vagy meghatalmazottjának szolgáltathatják ki a pénzes leveleket. A~ a levélhordó tehát, a ki egy pénzes levelet a c\ím\ett nejének kiszolgáltat a nélkül, hogy e\en eljárását a férj meghatalmazása igazolná,, hibát követ el, melyért személyesen felelős. Hasonlóképen felelős a Code civ. 1384. s\. értelmében mebi\ottjának tetteért a postaigazgatóság. 1876. augusztus 16-án Butot levélhordó egy levelet, mely 1800 frccal volt terhelve és Moulinhez czímezve, kiszolgáltatott a czímzett nejének, ki azt nyugtázta. A nő ezen összeg birtokában elhagyta férjének lakását és ez által megfosztotta öt e pénztől, melyre üzletének folytatására szüksége volt. Moulin tehát pert indított a kérdéses összeg megtérítése iránt Butot ellen, mint kinek hibája által 1800 frcja elveszett, egyúttal a postaigazgatóság ellen is, mint a mely tisztviselőjének hivatalos tevékenységeért felelős. Butot hibátlannak állítja a maga eljárását, mert úgymond, Moulinné férjétől kiállított oly tartalmú meghatalmazással bírt, hogy átveheti a hozzá (férjéhez) czímzett pénzes leveleket. Különben azt mondja, a nő már előbb is többször vett át és nyugtázott férjére szóló pénzküldeményeket, az utóbbi pedig