Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 1. szám

2'J legfontosabb részeit annak idején a büntető jogászok tágabb körére nézve hozzáférhetővé teszszük. Mert a mennyire megismerkedtünk ez indokolással, a büntető jogtudományra nézve oly valódi kincset tartalmaz, melynél gazdagabbat alig lehet képzelni. Az indokok azon részei, melyek német nyelven előttünk feküsznek, mind tartalom, mind alak tekintetében, a büntető jog oly klasszikus tankönyvének elemeit képezik, mely, idegen nyelvekre fordítva, mindenütt a tudomány és törvényhozás nélkülözhetlen segédeszköze gyanánt fog használtatni. Emlékezzünk meg végül az ünnepelt jogtudósról, Pau1 e r ről, ki az igazságügyi bizottságban, mint előadó, a javaslat tárgyalását vezette, s a parlamentben a javaslatot képviselte. Kívánatos, hogy a képviselőház 1877. november 22-iki ülésében mondott ragyogó előadói beszéde, ezen mind alak, mind tartalom tekintetében szónoklati remekmű, ne hangzott légyen el megfigyelés nélkül. E beszéd harmincz évi tanári működése eredményét foglalja magában, s a törvénykönyv jelességére nézve újabb garantiát kell, hogy szolgáltasson ama körülmény, miszerint épen az, ki egész életét az ifjúságnak a jogtudományban való nevelésére fordította, ezen egész élet tapasztalatait veti mellette mérlegbe. E jogtanár Ítéletében bizonyára egyenlő figyelemben részesültek a mult történeti s a jelenkor legjogosultabb érdekei, valamint a jövő követelményei. Ép azért legjobbnak tartjuk Pauler ékesszóló szavaival végezni be czikkünket, midőn felhívását ismételjük: „A törvényt annak teljes tudatában kell alkotni, hogy a büntető törvények a nép műveltségének fokmérői, hogy a büntető törvényektől a haza biztossága, sőt sok tekintetben üdve függ, a törvényt annak tudatában kell alkotni, hogy a törvényhozó testület által alkotott törvények, nemzedékeken át, azon szellemi magaslatot fogják jelezni, melyen e testület állott. Mens et anima et consilium et sententia civitatis posita est in legibus."