Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - Der Zweck im Recht von Rudolf von Ihering, geheimem Justizrath und ordentlichem Professor der Rechte in Göttingen, Leipzich, 1877 [könyvismertetés]

IRODALOM. U Der Zweck im Recht von Rudolf von Ihering, geheimem Justizrath und ordentlichem Professor der Rechte in Göttingen. I. Band. Leipzig, Breitkopf und Hártel i877. XVI. és 557. 1. Ihering, a római jog kitűnő ismerője, a „Geist des römischen Rechts" szellemdús, hires szerzője új munkával gazdagította a jogirodalmat. Tulajdonképen ezen legújabb munkája csak kifolyása az előbbinek ; ennek irása közben Ihering azon kérdéshez jutott: mi a jog subjectiv értelemben? mi a jog objectiv értelemben? és ezen kérdések bővebb és behatóbb fejtegetését czélzó tudományos buvárlataiból származott az előttünk fekvő könyv. Az egész munka azon sarktétel bebizonyítására van szánva, hogy nem a kezdettől fogva létező, az emberrel született jogérzület nemzi a jogot, hanem ellenkezőleg a jog a jogérzületet, hogy a jognak csak egy forrása van, t. i. saját ezé Íja. A jogban uralkodó czél tárgyalása, azaz annak bebizonyítása, hogy a czél a jog terén nyilvánuló minden jelenséget áthat, alkot és igazgat, szóval a czélesz mének mint jogalkotó elvnek megállapítása — ez a szerző szavai szerint jelen munka feladata. De ennek megoldását még hiába keressük a most megjelent első kötetben, ez csak a második kötetnek tárgya lesz. Épen azért a munka teljes méltánylása most még lehetetlen és végeredményének megbirálását addig kell halasztanunk, mig az egész munka bevégezve leend. De már most el kell ismerni, hogy a munka érdekes és gazdag tartalmat nyújt. A lélektani okszerűség törvényéből (psychologisches Causalitátsgesetz), azaz a czéltörvényböl (Zweckgesetz) kiindulva fejtegeti az egoismus jelentőségét az emberi világban; az önzés Ihering szerint világható erő, az emberi akaratnak legerősebb emeltyűje. Az egoismus czélja az életfentartás; ezen czél nemzé a vagyont, e két czél együtt fejlesztette a jogot az élet és vagyon biztosítására. Az egoismusból folyó három tételen alapul az egész jogrend, sőt az egész erkölcsi világrend. Az egyén Ihering szerint igy szól a világhoz : 1. én magamért létezem; 2. a világ értem létezik, mig a világ az egyénnek azt viszonozza 3. te létezel én értem.