Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK JOGI TERMÉSZETE

146 Mielőtt az ekként nézetünk szerint egyedül helyesen fel­tett kérdésre felelnénk, szükséges, hogy a kereskedelmi tár­sulatok jogi természetére vonatkozó különböző nézeteket ismerjük s azokat megbíráljuk: dolgozatunk erre vonatkozó negativ-kritikai része képezvén alapját positiv fejtegetéseink­nek, melyeket később adni fogunk. Mindenekelőtt vessünk azonban egy általános pillantást a különböző nézetekre. Hogy ezeket kellően áttekinthessük és csoportosíthassuk, különösen azon fomomentumokat kell szem előtt tarta­nunk, melyek a különböző nézetek felállításánál befolytak. Ilyen fömomentum különösen kettő van: a társulati viszonyok alapfogalmai, a societas és universitas iránti különböző felfogás egyrészt, és a kereskedelmi társulatok egyes fajai közötti tényleges különbségek más­részt. A társulati alapfogalmak, különösen a jogi személy iránti téves felfogások szülték azt, hogy sokan a kereskedelmi tár­sulatokra a societas es universitas ellentétét közvetítő vagy azoktól egészen eltérő fogalmakat találtak jónak alkalmazni; a másik momentum döntő volt annyiban, a mennyiben a ke­reskedelmi társulatok egyes fajai nem egy közös alapra ve­zettettek vissza, hanem részint mint közönséges társaságok, részint mint jogi személyek tárgyaltattak. Ennek megfelelöleg a kereskedelmi társulatok jogi ter­mészetéről felállított nézeteket két fő kategóriára oszt­hatjuk fel. Az első fökategoriába azon elméleteket sorozzuk, melyek a societas és universitas többé-kevésbé helyes, és lényegesen az egység és többség elvével összhangzó felfogá­sából indulnak ki. A második fökategoriába azon elméleteket foglaljuk össze, melyek a kereskedelmi társulatokra nézve a közönséges magánjogi társaság és jogi személy ellentétes fogal­mai között közvetítő fogalmakat vagy egészen külön fogal­makat állítanak fel. Mindkét fökategoriában alkategóriák támadnak annyiban, a mennyiben a kereskedelmi társulatok vagy kivétel nélkül egy közös fogalomra vezettetnek vissza, vagy pedig az egyes fajok között különbség tétetik. Meg­jegyezzük még, hogy a mennyiben némely irók csak egyes társulati fajok természete fölött nyilatkoztak, azokat, kik pl. a közkereseti társaságot jogi személynek tekintik, azok közé sorozzuk, kik a jogi személyiséget valamennyi kereskedelmi társulatra nézve elismerik; hogy eljenben azokat, kik a rész­vénytársaságot vagy a szövetkezeteket a societas elvére vezetik vissza, azok közé számítjuk, kik a societas elvét valamennyi társulatra alkalmazzák. Azokat végül, kik csak a részvénytár­sulatok vagy szövetkezetek jogi természete iránt nyilatkoz­ván : ezeket jogi személyeknek tekintik, vagy, kik csak a köz­kereseti vagy betéti társaságokról nyilatkozván: ezeket so-

Next

/
Thumbnails
Contents