Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)
1878/9 / 2. szám - A KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK JOGI TERMÉSZETE
146 Mielőtt az ekként nézetünk szerint egyedül helyesen feltett kérdésre felelnénk, szükséges, hogy a kereskedelmi társulatok jogi természetére vonatkozó különböző nézeteket ismerjük s azokat megbíráljuk: dolgozatunk erre vonatkozó negativ-kritikai része képezvén alapját positiv fejtegetéseinknek, melyeket később adni fogunk. Mindenekelőtt vessünk azonban egy általános pillantást a különböző nézetekre. Hogy ezeket kellően áttekinthessük és csoportosíthassuk, különösen azon fomomentumokat kell szem előtt tartanunk, melyek a különböző nézetek felállításánál befolytak. Ilyen fömomentum különösen kettő van: a társulati viszonyok alapfogalmai, a societas és universitas iránti különböző felfogás egyrészt, és a kereskedelmi társulatok egyes fajai közötti tényleges különbségek másrészt. A társulati alapfogalmak, különösen a jogi személy iránti téves felfogások szülték azt, hogy sokan a kereskedelmi társulatokra a societas es universitas ellentétét közvetítő vagy azoktól egészen eltérő fogalmakat találtak jónak alkalmazni; a másik momentum döntő volt annyiban, a mennyiben a kereskedelmi társulatok egyes fajai nem egy közös alapra vezettettek vissza, hanem részint mint közönséges társaságok, részint mint jogi személyek tárgyaltattak. Ennek megfelelöleg a kereskedelmi társulatok jogi természetéről felállított nézeteket két fő kategóriára oszthatjuk fel. Az első fökategoriába azon elméleteket sorozzuk, melyek a societas és universitas többé-kevésbé helyes, és lényegesen az egység és többség elvével összhangzó felfogásából indulnak ki. A második fökategoriába azon elméleteket foglaljuk össze, melyek a kereskedelmi társulatokra nézve a közönséges magánjogi társaság és jogi személy ellentétes fogalmai között közvetítő fogalmakat vagy egészen külön fogalmakat állítanak fel. Mindkét fökategoriában alkategóriák támadnak annyiban, a mennyiben a kereskedelmi társulatok vagy kivétel nélkül egy közös fogalomra vezettetnek vissza, vagy pedig az egyes fajok között különbség tétetik. Megjegyezzük még, hogy a mennyiben némely irók csak egyes társulati fajok természete fölött nyilatkoztak, azokat, kik pl. a közkereseti társaságot jogi személynek tekintik, azok közé sorozzuk, kik a jogi személyiséget valamennyi kereskedelmi társulatra nézve elismerik; hogy eljenben azokat, kik a részvénytársaságot vagy a szövetkezeteket a societas elvére vezetik vissza, azok közé számítjuk, kik a societas elvét valamennyi társulatra alkalmazzák. Azokat végül, kik csak a részvénytársulatok vagy szövetkezetek jogi természete iránt nyilatkozván : ezeket jogi személyeknek tekintik, vagy, kik csak a közkereseti vagy betéti társaságokról nyilatkozván: ezeket so-