Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)
1877/7 / 1. szám - A kötelmi jog általános elmélete az ausztriai jog szempontjából, tekintettel a római jogra s ujabb törvényhozásokra. [könyvismertetés]
60 de lege ferenda nem csekély fontossággal bir." Szerzőnk tehát, bár mit tartalmazzon is füzetének czime és bevezetése s bár az I-sö fejezet fölé is eme feliratot helyezte szerényen : „Az ausztriai kötelmi j o g á 11 a 1 ános elmélete": a kötelmi jog általános elméletét nem az ausztriai jog szempontjából fejtegeti s ha munkájának bevezetése azt tanusitja is, hogy annak kezdeményezésénél talán e ezél lebeghetett szemei előtt: a munka irása közben érzéke a helyes iránt, ösztönszerűleg más eredményhez ragadta. Nincs ez a munka hátrányára, sőt növeli tudományos értékét és átalános használhatóságát. De szerzőnk nem is követhette vakon vagy csak föirányzatában sem az osztrák polgári törvénykönyvet azon pereztöl fogva, melyben helyes itészettel öntudatosan felismerte, hogy az osztrák polgári törvénykönyv egész rendszerén keresztül vonul: „ama t é v e s f e 1 f o g á s, mely az alanyi jogokat és nem a jogviszonyokat — melyek pedig amazoknak alapját s forrását képezik — veszi kiindulási pontul és a dolgok természetes rendének felforgatásával a jogrendszert az alanyi jogok és nem a jogviszonyok rendszerének — amint helyesen tenni kellene — tekinti" (36. 1.) A való tehát az, hogy szerzőnk az osztrák kötelmi jogot — talán azon meggyőződésénél fogva, hogy ezt jogászaink leginkább szítták fel vérükbe, talán azért, mert alkalmas vezérfonalt akart szerezni azok számára, kik a magyar kir. t. egyetemen az osztrák jogról tartott előadásait hallgatják, — terjedelmesebb itészeti tárgyalásra és bírálatra méltatja, mint a többi törvényt és törvényjavaslatot; de eközben soha sem téveszti szem elől azon nézpontot, mely — mint az egész munka tanusitja — első sorban szolgált könyve megírásánál vezéréül s melyet rövidre összevontan maga szerzőnk jelez szabatosan a füzet 12 lapján a következőkben: „Mindezen tényezők segélyével aztán nemcsak az egyes eseteknél lehet megállapítani., hogy de lege lata mennyiben kelljen az ausztriai polgári törvénykönyv szavainak értelméhez, vagy olykor mennyiben inkább azon forrásnak, melyből a törvénykönyv szerkesztői meritének, eredeti tisztaságához'ragaszkodnunk; hanem a törvényben jelentkező hézagoknak mellözhetlen kiegészítését is, a törvényhozó szellemében, egyedül ezek felhasználásával eszközölhetni: míg ezeken felül az ausztriai kötelmi jog szabályainak a tudomány időközben tanúsított nagy haladásával s mai állasával leendő egybevetése s annak szempontjából eszközlendö itészete a de lege ferenda követendő elvek megállapításához vezetend, s e tekintetben tehet saját codificatiónk szempontjából is szolgálatot." — Ezen irányt a nálunk, némely körben s talán a döntőkben is lábrakapott áramlattal szemben szerzőnknek különös érdeméül kell felrónunk.
