Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A bécsi rendőri fogház s a weinhausi kényszerdologház Bécs mellett

54 gyakban való iskolai tanítás, sem a különös vallási s erkölcsi oktatás nyújtása által, hanem kizárólag a munka becsét akarja felismertetni s a munkának megkedvcltetését óhajtja elérni. Ezen czél mellett azonban a vasárnapi isteni tisztelet látogatása s a szent beszéd meghallgatása a letartóztatottak mindenikére kötelező, Alapelvek a következők: Mindenik letartóztatott napi tartási költsége 38 krban van megállapítva. Ezen összeget mindenik letartóztatott minden munkanapon — a mennyire egészsége, testi ereje, képessége engedi — megkeresni kötelezve van. Az igazgatóság gondoskodik oly munkáról, hogy egy szorgalmas s egészséges egyén, közepes tehetségek mellett legalább ennyit megkereshessen. Ha az egyén ennyit nem bir megkeresni, úgy a hiány, úgyszintén a vasár- és ünnepnapokra, valamint a betegségi napokra eső összegek első sorban a letartóztatottnak vagyonából, másod sorban az ö tartására kötelezett rokonai által s harmad sorban azon község által, melyben illetékes, fedezendök. Ezen napi átalány összegért a letartóztatott teljes ellátást, ruhát, oly és annyi ételt kap, a mennyi életének s egészségének fen tartására épen elegendő. Ha az egyén 38 krnál többet keres, az azon túl menő összegnek fele az intézet javára száll s másik fele az egyén tulajdonát képezi, melyről akár ruha beszerzési czélra, akár az élelmezés javítására — tehát külön élelmi czikkek beszerzésére — az igazgató engedélyével önmaga rendelkezik. Az intézet tehát csak a nélkülözhetetlent adja s ha valaki ennél többet akar — a mit pedig mindenki óhajt — úgy kényszerülve van, első sorban az intézet költségét fedezni, hogy az ezt meghaladó összeggel saját jóléte s élvezete számára szintén valamit biztosítson. Ezen rendszer mellett az intézetnek folytonos és jövedelmező munkában hiányt szenvednie nem szabad. A munkáról a tartományi kormányzatnak segélye mellett az igazgatóság gondoskodik, szabályul tartván, hogy a tartományi kormányzatnak saját czéljaira megkívánt s az ipar körébe tartozó minden szükséglete az itteni intézetben teljesen méltányos árért készíttessék. Látogatásom alkalmával a szabó, czipész, kőnyomdász, képfaragó és láda-asztalos mesterség űzetett. Az utolsó helyen felsorolt három mesterség üzése egyes vállalkozóknak van átadva. Ezen rendszer a már korábban alapított hamburgi nagy dologház mintájára van szervezve, s ugy ott, mint itt nemcsak keresztül vihetönek, de igen czélszerünek is bizonyult. Nagy városok közelében nálunk is valósitható, de fájdalom még meg sem kisértetett, mert nálunk egyátalán nem szokás a szakértők tanácsának oly befolyást engedni, a minőt megérdemelnek. Legélénkebb példa erre a pesti uj dologház, mely nemcsak az építkezés tekintetében czélszerütlen, de szervezése is olyan, mintha a világon az első ilynemű kísérlet volna.