Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Az igazságügyministeri értekezlet a váltóeljárás tárgyában

3 6 váltóeljárásban is czélszerüeknek látszottak. A váltói útra tartozó perekben követendő eljárás szükségképen különbözik a közönséges perekétől, de a v é g r e h a j t á s úgy a váltó, mint a közönséges eljárásban kell, hogy egyforma legyen. A pereknél különböző anyagi jog, különböző jogviszonyok forognak fen, ahhoz képest, a mint a per váltó- vagy más per; a végrehajtásnál azonban akármily úton keletkezett birói határozatról legyen szó, mindig csak egy czél lebeghet a rendelkező szeme előtt: a jogosított félnekjigényeit lehetőleg gyorsan,olcsón, más jogának sérelme nélkül kielégíteni. Nincs ok, mely megkövetelné, hogy a váltóvégrehajtásban ez irányban más garantiákat kellene felállítani, mint a nem a váltóeljtirásra tartozó perek folytán keletkezett végrehajtásokban. Ezeket szem előtt tartva, a rendelet a végrehajtási eljárásra vonatkozó intézkedéseiben csak ott tesz a perrendtartás határozatain változásokat, hol azok okvetlenül szükségesek, hol valamely föérdek parancsolólag meg kívánja a módosítást. Azért meghagyatott számos oly intézkedése a perrendtartásnak, melyet czélszerü lett volna mással felcserélni; nehogy azonban a végrehajtási eljárás egysége megbontassék, a rendelet azokat nem érintette. A peres eljárásra nézve tehát a rendelet a fősúlyt a változásokra fektette, a végrehajtási eljárásban pedig a perrendtartáson csak kevés és csak muihatlanul szükséges módosítások történtek, és az itt felvett új intézkedések majdnem mind magyarázata, kiegészítése a perrendtartásnak, melyeknek czélja a bírósági gyakorlatnak biztos támpontot nyújtani ott, hol azt a perrendtartásban hiába keresné; ott pedig, hol a joggyakorlat helytelen értelmezés mellett akár önmagától, akár a perrendtartásnak homályos vagy kétértelmű kifejezése által félrevezetve tévútra tért, neki a helyes irányt kijelölni. XIII. A biztosítási végrehajtás eseteinek meghatározásánál a perrendtartás a váltóperekre nem lehetett figyelemmel, azért az ezekben megengedett különös esetei a biztositásnak a rendeletben külön meg kellett határozni. A biztosítás a váltóhitel öregbítése tekintetéből feltétlenül ugy ingókra, mint ingatlanokra megengedtetett. Ha azonban a felek közt az iránt, vájjon a foganatosított végrehajtás folytán szerzett biztosíték akár magában véve, akár a netán már előbb adottal a követelés és járulékainak fedezésére elégséges, vita merül fel: e felett a biztosítást foganatosító bíróság, szükség esetében a feleknek meghallgatása után, minden jogorvoslat kizárásával határoz. (58. £.) Ezen intézkedés megakadályozza, hogy túlságos érték le ne foglaltassék s ez által az adós, vagyona feletti szabad rendelkezési jogában ok nélkül meg ne szorittassék. A biztosítás foganatosítása után véghez viendő cselekményeket a rendelet részletesen szabályozza, s a perrendtartásnak hiányait a részletekig kiegészíti. A biztosítás