Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Bíráló megjegyzések fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről készítettt törvénytervezethez

támadás eredményében osztozkodni. — Igaz, hogy a támadó hitelezőinek csődön kivül is el kell készülve lennie arra, hogy a támadás eredményében végrehajtható követeléssel biró hitelező-társaival osztozkodnia ' kellend. De míg ez osztozkodás csődön kivül kisebb vagy nagyobb terjedelemben csupán lehető, addig az csőd esetében bizonyos és ezen kivül csőd esetében még a legjobb csődtörvény mellett is megeshetik az, hogy a csödületi költségek a támadás teljes substratumát felemésztik és egyik hitelező sem kap semmit. A gvakorlat erre majd megtanítja a hitelezőket és az eredmény az lesz, hogy a tervezet G. §-a csupán akkor fog praktikus alkalmazást találni, ha az adós ellen egyéb okokból fog a csődület megnyittatni. Az új csődtörvényre való tekintettel ezen kivül még az is meg fog történhetni, hogy a hitelező csődnyitási kérvényével az okból fog elutasittatni, mert a csödvagyon előreláthatólag még az eljárás költségeit sem lesz képes fedezni, és a hitelező ép abban az esetben nem lesz képes egy megtámadható módon teljesített fizetést megtámadni, midőn voltaképen kielégítést, adósa egyéb vagyontalanságával szemben, csupán ezen megtámadható módon teljesített fizetésben kereshetne. Ha szerző ez okból mellőzte az osztrák javaslat hivatkozott intézkedését, mert mellőzni akarta az e részt szükségessé válandó letéttel járó rendelkezéseket: akkor még ezen czélt sem érte el, mert ha az adós adósa bizonyos körülmények között csak a végrehajtás kényszere mellett teljesíthet fizetést; ha nem akarja magát a még egyszeri fizetés következményeinek kitenni, módot kell nyújtani az adós adósának is, hogy esetleg a végrehajtás kellemetlenségeit mégis kikerülhesse, mi csakis akkor lesz lehetséges, ha az osztrák javaslatnak (9. §.) a letétre vonatkozó intézkedéseit elfogadjuk. Midőn az adós adósa elöbbeni által nem fizetés esetére végrehajtással üldöztetik, utóbbi pedig a o. §. szerinti fizetésképtelenség beállta eseteinek egyikét tudja, még nem biztos, hogy az adós vagvona ellen csőd lesz elrendelve. Az ezen stádiumban letéteményezett összeg tehát a még nem is létező csődtömeg javára kezeltethetni nem fog és ugyanazért mindig oda jutunk, hova az osztrák javaslat 9. §-a jutott, azaz a letét elrogadására és kezelésére még akkor is kell rendelkezést fölvennünk, ha a kérdésben levő fizetések megtámadása csupán csőd esetére szorittatik és annál is inkább, mert ha a közadós már eg}rszer csődben van, letétre épen nincs szükség; ily esetben a tömeggondnok már fizetést fog igényelni. Abban a tervezet követi az osztrák javaslatot, hogy csupán a készpénzben vagy értékpapírokban teljesített fizetést engedi megtámadtatni, és mellőzi a német javaslat abbeli rendelkezését, mely a megtámadhatóság tekintetében