Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A nyilvánkönyvek közhitelessége

19 megszerezte: roszhiszemünek nem tartathatik. E birói felfogás az osztrák polgári törvényköny 440. §-ából indul ki25) és az átruházást az adásvevési ügylet folytán nyert jognak a nyilvánkönyvbe történt bejegyzése előtt meg nem történtnek tekinti. A curia legfőbb itélőszéki osztálya több izben kimondotta ezen elvet és ujabb időben a bekeblezési elmélet e következményét szigorún érvényesiti. Igazolják ezt a következő döntvények: „Az osztrák polgári törvénykönyv hatályban fentartott 440. §-ának azon határozata, mely szerint oly esetben, midőn a birtokos ingatlan birtokát egymásután két személyre ruházza át, a tulajdonjog azt illeti, ki annak bejegyzéseért előbb folyamodott: akkor is alkalmazandó, ha az utóbbi szerző, ki azonban az előbbit tulajdonjogának bekebleztetésénél megelőzte, a birtokot viszteher nélkül szerezte és arról, hogy a birtok előbb már másnak eladatott, tudomással birt."2G) „Azon körülmény, hogy a telekkönyvi tulajdonosnak harmadik személy által ugyanazon birtokra adás vétel által szerzett tulajdonjoghozi czimről tudomása volt, a birtok roszhiszemüségét azon esetben sem állapítja, ha a bekeblezett tulajdonos szerzési czime ajándékozáson alapszik.27) „Azon körülmény, hogy valamely fél oly birtokot vett meg, melyről tudta, hogy annak tulajdonosa erre vonatkozó tulajdonjogát már másra átruházta, a roszhiszemüséget magában véve meg nem állapítja és csupán ezen indoknál fogva a bekeblezés eredeti érvénytelenség miatt meg nem támadható." 2S) Az idézett legfőbb itélőszéki határozatok egyúttal a fölvetett másik kérdésre is választ adnak. A nyilvánkönyv közhitelessége telekkönyvi joggyakorlatunk szerint nemcsak a viszteher meletti jogszerzőket, hanem egyúttal az úgynevezett ingyenes (viszteher nélküli) jogszerzeményt is oltalomba veszi és e tekintetben azt a megkülönböztetést, melyet a porosz uj telekkönyvi törvény is fentart, nálunk sem a törvény sem a gyakorlat nem ismeri. 26) Osztrák polg. törvénykönyv 440. §. „Ha a tulajdonos ugyanazon ingatlan tárgyat két különböző személynek adta által: akkor azé leend, ki korábban kérte a bejegyzést." 26) 1874. nov. 30-án 10,042. sz. a. legfőbb itélőszéki határozat. D. T. XIII. 07. 1. 27) 1S74. ápril 29. 3327. sz. a. kelt legfőbb itélőszéki határozat. D. T. XII. 47. 1. 28) 18 7 3. febr. 18. 1289. sz. a. kelt legfőbb itélőszéki határozat. D. T. IX. 137. 1. 2*