Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A fizetésképtelenné vált adósok jogcselekvényeinek megtámadhatásáról alkotandó törvényhez

96 lyében fog változás clöidéztetni. A hitelezők ezen csődön kívüli egyesítésének módja részletes intézkedés tárgya lévén, e részt magára az osztrák tervezetnek fordításban közölt tartalmára utalunk. II. Az eddigiekkel igyekeztünk azon alapelveket, melyeket a szomszéd Austriában közzétett tervezet kiindulásul vett, vonatkozással a mi saját viszonyainkra ismertetni, hogy ez által annál biztosabb alapot találhassunk, melyen építendők leszünk. A részletekre vonatkozólag különösen két intézkedést tartok szükségesnek kiemelni, úgymint: a tervezetnek az eljárás módjára és a bizonyítás elméletére vonatkozó határozatait. Az egész tervezet részleteiből az okból találom szükségesnek épen ezen két intézkedést kiemelni, mert ép ezek tekintetében mutatkozik annak szüksége, hogy jogi állapotunkra, törvénykezési viszonyainkra és főleg igazságszolgáltatásunk jövőjére különös figyelemmel legyünk. Óhajtandó lenne, hogy a jogászközönség e kérdések megvitatásánál minél élénkebb részt vegyen. Az osztrák tervezet 33. §-a szerint a megtámadó kereset — kivéve azon egyetlen esetet, midőn a megtámadás csak arra irányul, hogy a megtámadott egy az adósnál kényszereladás utján befolyt vételárra támasztott igényével elutasittassék — mindig az illetékesség tekintetében meghatározott törvényszéknél, tehát collegialis bíróság előtt indítandó meg. A mi a bizonyítás módját illeti, valamely körülmény tudása vagy nem tudása főeskü által nem bizonyítható; de ha valamely tény oly körülmények bizonyítása által szándékoltatik igazoltatni, melyekből a helyes következtetés utján magának a bizonyítandó ténynek valósága következtethető: a biró a bizonyítékok méltatásánál a bizonyítékok teljessége iránt fennálló törvényes szabályokhoz kötve nincsen. Egyebekben pedig a pót- vagy becslő-eskü hivatalból is megítélhető. A collegialis biróság előtti eljárás statuálása a megtámadó pereknél elbírálás alá eshető kérdések fontos és nehéz voltával indokoltatik; míg a jelzett bizonyítási elméletre vonatkozólag habozás nélkül elismeri a javaslat, hogy a bizonyítás szabad méltatása elvének alkalmazása, melynél fogva a biró, a nélkül hogy a bizonyítási sza-