Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A fizetésképtelenné vált adósok jogcselekvényeinek megtámadhatásáról alkotandó törvényhez

92 találhatott volna, az adósnak megtámadás alá eső jogügylete által egy harmadik személy .vagyonába ment át; hacsak megóvatik abbeli joga, hogy e tárgyon kielégítését ezen elidegenítés daczára is csak ugy kereshesse, mint azelőtt, esetleg ha csak módjában van, ezen tárgy valódi értékét követelése kielégítése czéljából igénybe vehetni. E részben a törvény nem mehet tovább, mint azt a kitűzött czél szükségképen megkívánja, és ugyanazért az osztrák tervezet a megtámadás által nem czélozza a megtámadott jogügylet absolut, hanem csak relatív érvénytelenitését. Ezen elvnek kettős folyománya van. Először is a hitelezőn kívül senki sincsen jogosítva a hatálytalanítás következményeit érvényesíteni, és másodszor a megtámadott jogügylet a szerződő felek között egyrészt és a- megtámadó hitelezőn kivül minden harmadik személy irányában másrészt jogérvényesen hatályban tartatik és a megtámadás folyományaként legfelebb a szerződő felek egymás iránti kölcsönös igényei szenvedhetnek módosítást. A megtámadhatás alapelvein és a megtámadás jogának tartalmán kivül különös figyelmet érdemel végre azon kérdés: hogy az adós jogcselek vényei elleni megtámadás az adós vagyona felett elrendelt csőd esetében vagy csődön kivül is megengedtessék-e, és ha igen, — különös tekintettel a megtámadás alá eső jogügyletek csőd esetében tapasztalható nagyobb számarányára — csőd esetére tágabb terjedelemben adand ó-e megtámadás, mint csődön kivül? A magyar csődtörvény tervezete eredeti szerkezetének 25—33. §§-aiban a közadós által kötött jogügyletek megtámadhatásáról is intézkedett. A tervezet ezen része a csődenquéte által — tekintettel az e részben alkotandó külön törvényre — kihagyatni véleményeztetett. A csődenquéte ez által azon helyes meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a megtámadás csődön kivül is, tehát nemcsak az adós ellen elrendelt csőd fölvétele alatt engedendő meg. A megtámadás csődön kívüli megengedése mellett szólnak saját tényleges viszonyaink, a szóban forgó törvény czélja és végre az alkotandó új csődtörvénynek a csődnyitás megengedését tartalmazó intézkedései.