Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 2. szám - A fizetésképtelenné vált adósok jogcselekvényeinek megtámadhatásáról alkotandó törvényhez
90 a viszteher melletti szerzés hatályában megelőzi az ingyenes szerzést. 3. A tapasztalat tanúsítja, hogy a hitelezők megkárosítására véghez vitt jogügyletek legnagyobbrészt a közvetlen csődület megnyitása előtt jönnek létre és ez által a jóhiszemű hitelezők elől a kielégítési alap néha megtámadhatlan módon elvonatik. Ámde az adós tényleges fizetésképtelensége rendszerint már sokkal korábban állott be, sem mint ellene a csődület elrendeltetett; ebből önként folyik, hogy az adós akkor, midőn de facto már fizetésképtelen volt, a vagyona felett rendelkező joggal többé már nem bírt és hogy az a feletti rendelkezés joga csakis hitelezői összességét illethette és illeti. Másrészt föl kell tételezni, hogy az adós saját vagyoni viszonyait minden perezben ismeri, legalább ismerni tartozik ; tehát az, hogy valamely időben saját fizetésképtelenségéről tudomással nem birt, mentségéül soha sem szolgálhat. Mind ezek megfontolása azon eredményre vezet, hogy a hitelezőnek amegtámadás jogamegadandó azadósmindazon jogcselekvényei és jogügyletei ellenében, melyek tényleges fizetésképtelensége beálltával létesültek, még pedig tekintet nélkül arra, hogy ismerte-e saját fizetésképtelenségét vagy nem. Ezen elvek gyakorlati alkalmazása azonban ismét a forgalom érdekében leli korlátozását. Ha ugyanis az adós csődbe jutott, a csődhirdetmény nyilvánosan közzététetik, és arról mindenki tudomással bírhat. De a tényleges fizetésképtelenség a csődöt néha hosszabb idővel is megelőzvén, arról az adós szerződő társának igen gyakran már csak azért sem lehet tudomása, mert az adós rendszerint igyekezni fog fizetésképtelenségét minél gondosabban elrejteni. A forgalom érdekében tehát az adós szerződő társát mindazon esetekben védelmezni kell, midőn a jogügylet létesültekor az adós fizetésképtelenségéről tudomással nem birt, vagyis más szavakkal, az adós fizetésképtelensége beálltával létesült jogügyletek ellenében megtámadás csak akkor engedhető, ha az adós szerződő társa „fraudis conscius" volt, azaz az adós fizetésképtelenségéről tudomással birt. A legtöbb európai törvénykönyvek alapján ezen három alapelvből indul ki az austriai tervezet azon jogcselekvények