Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai kereskedelmi törvényekre. [Könyvismertetés]

80 szűk, melyek alkotmányos princípiumok alapján szervezik a hatóságokat, s testületeket, mert alkotmányos princípiumokon alapszik a szabadság biztositéka. Jobban kell fizetnünk a bírákat, kevesebb bírákra lesz szükség. En voltam az, a ki meglehetős élénkséggel kifejeztem azon nézetemet, hogv a bírák számának aránytalan növelése, egyátalán nem biztositéka a jo bíráskodásnak. Van egy határ, melyen túl a bírák számának növelésében mennünk nem szabad a nélkül, hogy igazságszolgáltatásunknak ártanánk, és e határt a képességek száma vonja meg. Egy kis munka van előttem. Belgium törvényjavaslata a bírósági szervezet fölött. A minister előterjesztésében olvasom, hogy a szervezet iránti javaslat először előterjesztetett 1818-ban ; nem lett belőle törvény; előterjesztetett 1856-ban, előterjesztetett 60-ban, előterjesztetett egy változott alakban 1869-ben. Ezzel azt akarom mondani, hogy nagy kérdés a bíróságok szervezése. Mint Minerva Jupiter fejéből vértezetten, sisako san, teljes készen, egy bírósági szervezet sem jött eddig létre. Ez az idő a tapasztalások eredménye : legyen meg az elv, a részleteken az élet mindig változtat. A mig a legkitűnőbb tehetségek által kidolgozott javaslat, a belga képviselőház asztalán hever,t a kritika csaknem lehetetlenné tette annak előterjesztését; évtizedeken áthúzódik a munka. Mit mutat az? Mi nem heverhetünk évtizedeken át; Belgium várhatott mert volt bírósági szervezete, habár nem tökéletes; de nekünk okvetlenül rögtön kellett életbe léptetnünk, nekünk nem lehetett évtizedeken át várni, még az egyes részletek kiigazittatnak, mig a kritika az egyes hiányokat kitünteti, mig a kidolgozás ka legtökéletesebben elkészülhet. Igenis, képviselő úr, nekünk rögtön és minden ágban kellett szervezkednünk. Hibák, hiányok becsúsztak, az idő orvosolni fogja azokat. Nem hiba ; ha módosittatik egy rendelet, hiba az, ha rendelet nélkül hagyatik a dolog. Épen az a rendeletnek jótékony hatása, hogy nagy apparátus nélkül a helytelen rendelet helyes rendeletté változtattatik. Beszédemet az új kor egy nagy bölcsének szavaival zárom be. Kérem méltóztassanak e néhány szót komoly figyelemre méltatni, mind akkor, midőn a hiányok pótlásáról, mind akkor, a midőn a hibák orvos lásáról van szó : „In rebus difficilioribus non est expectandum, ut quis simul et serat et metat, sed praeperatione opus est, ut per gradus maturescant". A jogi állam. Gneist Rudolfnak, a hírneves berlini tanár nagybecsű müvét „Der Rechtsstaat" D r. Takács Lajos egyetemi magántanár lefordítván, imént jelent meg a magyar tudományos akadémia könyvkiadó vállalatának kiadványai között. G n e i s t három nagy munkában (Englisches Verwaltungsrecht; — Selfgovernment in England ; — Verwaltung, Justiz, Rechtsweg) felfejti az angol önkormányzat és közigazgatás államalkotó eszméit; e nagy müveknek eredményeit, a kontinensen is alkalmazható eredményeit foglalta össze klasszikus tömörséggel és precisióval a magyarra fordított munkában. Épen jókor érkezik a könyv hazánkban, midőn a közigazgatás reformjának küszöbén sem tanultuk meg, mi az önkormányzat lényege, éltető eleme. Gneistból megtanulhatjuk és ha megtanultuk, sok illusiótól menthetjük meg hazánkat. De többet is tanulhatunk belőle, nevezetesen azt, mily eszményi hivatás jutott az alkotmányos államban, a jogállamban a jogász karnak, ügyvédségnek bíróságnak egyaránt. Vajha az eszményi légkör fuvalma a könyvből kihatva közéletünkben érvényesítené hatását. A kitűnő munka átültetését nyereségnek tartjuk irodalmunkra.