Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai kereskedelmi törvényekre. [Könyvismertetés]

77 puszta gyakorlaton, még pedig nem átalános gyakorlaton, hanem azt lehet mondani, helyenkint, időnként váltakozó gyakorlaton alapszik, a mely hiányt mi annál erősebben érezzük, minél inkább szaporodnak érintkezéseink az e tekintetben is előre haladottabb országokkal ; de ezenkívül ha tekintetbe vesszük, hogy egy oly országban, a melynek büntető igazságszolgáltatása törvény által szabályozva nincs, a jogrendnek biztonságáról még csak szó sem lehet: akkor t. ház könnyen eljuthattam azon meggyőződésre, hogy nekünk mindenek előtt büntető igazságszolgáltatásunk javítására kell forditani törekvésű n k e t. Én tehát az igazságszolgáltatásnak ezen ágát tűztem ki első sorban az igazságszolgáltatás reformjára nézve teendőül, és e végből volt szerencsém beterjeszteni a már elkészült büntető törvénykönyvet Amint ezel lesz intézve, befogom terjeszteni a rendőri büntető törvénykönyvet s ezt nyomban fogja követni a bűnvádi eljárás. Egy szóval, biztos kilátásba helyezhetem, hogy a törvényhozónak alkalmat és módot fogok nyújtani arra nézve, hogy a büntető igazságszolgáltatást egész kiterjedésében még ez országgyűlésen befejezhesse és törvényerőre emelhesse. Tudom, hogy azok, a miket jeleztem, még korántsem merítik ki mindazt, a mi egy jó igazságszolgáltatástól követelhető ; azonban bátran merem állítani azt, hogy ha ezen törvényhozás, az általa jelzett főbb törvényeket, a melyeket beterjeszteni szándékoztam, mind el is fogja végezni, többet tett az igazságszolgáltatás terén, mint a mennyit bármely eddigi törvényhozás végezni képes volt. Csemegi Károly, igazságügyministeri államtitkár: Többek azon képviselők közül, kik az igazságügyi minister költségvetésének átalános tárgyalásához hozzá szóltak, hiányokra utaltak, melyeket pótoltatni, és hibákra, melyeket orvosoltatni kívántak. Egvetértek, törvénykezési rendszerünknek vannak hiányai, vannak hibái. Meg vagyok győződve, tudom, hogy az igazságügyministernek nemcsak feladata, de kötelessége, hozzá teszem nemes ambitiója és büszkesége is, hogy igazságügyi rendszerünket kiegészítse, hogy mit az élet és tapasztalás nem eléggé helyesnek tüntetett elő, azt orvosolja, javítsa azon körben, mely öt megilleti. De tovább megyek, nem csak a mi igazságügyi rendszerünk hiányos és hibás, hanem nem ismerek államot egész Európában a legelörehaladottabb és a legnagyobb tudományos és anyagi eszközökkel rendelkezőt, melynek igazságügye ellen törvénykezési úgy, mint rendszeri tekintetben igen gyakran panaszokat ne hallottunk volna. Bizonyos panaszok minduntalan mindenütt ismétlödnek. A kérdés csak az, hogy vágyaink és törekvéseink legközelebbi czéljául kitűzhetünk-e olyasmit, a mi a legtökéletesebbet azonnal varázsolja elénk, vagy pedig fokozatos haladást tűzve ki irányul, számba véve erőnket és tehetségünket, a lehető rendszerhez alkalmaztassuk működésünket. Mit mutat az. hogy bizonyos hibák és bizonyos hiányok mindenütt felmerülnek? Nézetem szerint egyet mint bizonyost és kétségtelent, azt, hogy magában az igazságügyi rendszerben vannak bizonyos mozzanatok, a természetben rejlő okok, a melyek enyhíthetők ugyan, de a melyek meg nem szüntethetők soha. A legkitűnőbb képességek, a legnagyobb kapacitások, tudósok és államférfiak csaknem egy század szakadatlan^ folyama alatt dolgoznak azon, hogy a tapasztalt, felismert, tudott hibákat orvosolják ; és azért mégis az igazságügy lassúsága, bizonyos inconvenientiák miatt Francziaországban a legjelesebb anyagi törvények mellett is, a közvetlen szóbeli és nyilvános eljárás mellett épen úgy hallunk panaszokat, mint másutt az ellenkező rendszer mellett, mert a hiba a dolgok természetében van és a dolgok természetét megszüntetni senkinek sem áll hatalmában. Az igazságügyminister rendszerének hibájául felhozatott, (Virava képv. részéről) hogy nincsen rendszere, hogy rendszerünket a rendszertelenség képezi. Bocsánatot kérek, mindenekelőtt szükséges és kívánatos, hogy bizonyos sokat jelentő szavaknak valóságos értelme iránt