Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai kereskedelmi törvényekre. [Könyvismertetés]

69 V. A he nem rendelt esküdtszéki képességgel biró tagok névsorát a felekkel előzetesen közölni nem szükséges. [1875. decz. 7-én 203G3. sz. a. hozott határozat.] Cs. Lajos magán vádlónak R. József ellen lefolyt sajtó ügyében vádlott fél, a budapesti kir. törvényszék mint sajtóbiróság által megtartott nyilvános tárgyalás, és az esküdtek kijelentése alapján hozott ítélet ellen, az alább közölt határozatból kivehető indokokból, semmiségi panaszt adott be. A m. kir. Curia mint semmitöszék azonban a semmiségi panaszt elvetette; mert a hiteles tárgyalási jegyzőkönyvből kitünöleg a sajtóbiróság felhívására, mind a vádló, mind a vádlott egyenesen kijelentették, mikép az esküdtszék megalakítása ellen nincs kifogásuk ; de az 1867. május 17-én kibocsátott igazságügyministeri rendelet 29-ik §-ából különben sem következtethető, hogy a felekkel a be nem rendelt esküdtszéki képességgel biró tagok névsorát is kellene előzetesen közölni; mert a gróf T. Sándor tanú kihallgatására vonatkozó 2-ik panaszpontból ki nem vehető, hogy a vádlott mily alapon nehezteli az általa idézett 50-ik §. mellőzését, miután azt fel sem hozza, hogy e tanú vallomása elleni észrevételeinek előterjesztésétől törvényellenesen elzáratott; mert a tárgyalási jegyzőkönyvhöz 2. és o. §. alatt csatolt okmányoknak erkölcsi bizonyítványokként kérelmezett felolvasása a vádlott meghallgatása után s megnyugvásával engedtetett meg ; és annál inkább meg volt engedhető, mivel a magánvádlónak, a sajtótörvény 25-ik §-án alapuló jogánál fogva kellő időben bejelentett, s beidézett két tanúja meg nem jelent; mert a fennebbi rendeletnek kapcsolatos 47. s 65-ik §§-ai az esküdteknek a külvilággal való érintkezését ugyan tiltják, e tilalom azonban sem ezeknek egymásközti, sem a vádlónak a közönséggel való érintkezésére ki nem terjed; a sajtó bíróság hivatalos jelentéséhez képest pedig, az esküdtek helyisége a közönségtől korláttal lévén elkülönítve, a tanácskozási szobájuknak a tárgyalási terembe nyiló ajtaja feletti örfelügyelette mint egyéb esetekben, ugy a jelenlegiben is, az iroda vezető volt megbízva ; mig panaszló abbeli állítása, hogy a bírák az esküdtek egyikével visszavonulásuk előtt értekeztek, a jelentésben valótlannak nyilvánittatik ; mert azon szabálytalanság, hogy a magánvádló egy Komócsy Lajostól a tárgyalás alatt vett s a biróságnek be nem mutatott levélnek, a bizonylati eljárás befejezte után, a vád kifejtése közben eszközlott felolvasásától el nem tiltatott, elégséges semmiségi oknak annálfogva nem tekintethetett, mivel a vádlott e körülményt következő perbeszédében sérelemkép nem kifogásolta, sem a bíróságnak e feletti határozatát, illetve a hivatok levélnek a jegyzőkönyvhöz való csatolását elő nem idézte ; ezen irat tartalma tehát e helyen meg nem bírálható; mivel továbbá panaszló abbeli állítása, hogy az általa a fennebbi levél ellenében felajánlott tanúbizonylat tekintetbe nem vétetett, a jegyzőkönyvvel s a felterjesztő jelentéssel megczáfoltatik;