Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A büntető törvényjavaslat tárgyalása. A képviselőház igazságügyi bizottságából

393 de ezt elfogadja, mert ez által a büntetési rendszer nem lesz enyhébb, hanem csak egy név alatt történek az, minek a javaslat két nevet ad. Csemegi elismeri, hogy a német s osztrák törvények nem ismernek közbenső büntetést a fegyház s fogház közt, de a börtönrendszerre s reformra nézve nem Németországot veszi irányadónak. A börtönreform Olasz- és Francziaországból indult ki, s ott érte el legfőbb fejlődését. Az olasz javaslatok pedig bűntettre nézve a két különnemű szabadságbüntetést — épen a büntetések individualizálása szempontjából fentartották. Ugyanaz történt Belgiumban is. E tekintélyeknek szólóra nézve nagyobb nyomatéka van a németországiaknál. Az individuálás helyesebben eszközölhető külön épületetekben, két csoportnak már a priori elválasztásával. Sikeres keresztülvitelére épen ez az első lépés. A szabadságtól megfosztott emberre nézve a legcsekélyebb különbség is nagy jelentőségű, s ennélfogva nem becsülhetők kevésre a fegyelemre s munkára nézve a javaslatban megállapított különbségek. A bűnhődés természete hozza magával, hogy fegyházakban nehezebb legyen a munka, mint a börtönökben. A törvényjavaslat csak e része képezte eddig a külföldi szaktekintélyek birálatának tárgyát, s Holtzendorff határozottan elitélte a németországi „Gefangnissu-t kimondván, hogy e javaslat kettős felosztását ott, hol a viszonyok lehetővé teszik, jobbnak találja Szilágyi nagy súlyt fektet az előtte szóló által felhozottakkal szemben az angol börtönrendszerre, melynek gyakorlati javítása már akkor megkezdetett, midőn Olaszország e téren gyakorlatilag még semmit sem tett. Belgiumban a megkülönböztetést az tette szükségessé, mert igen szűk kör adatott a custodia honestanak, s mert az ott fennálló magánrendszer egészen más elbánást követelt. Az, hogy az elitéltek egy épületben tartatnak-e, vagy nem, teljesen közönyös, az individualizálásra mi befolyással sincs ez, különben ez álláspontról az volna a legjobb börtönrendszer, mely legtöbb büntetésnemet ismer. Azon különbség, hogy a börtönben lényegesen enyhébb munka legyen, mint a fegyházban, nincs benn a javaslatban. Tudja, hogy Holtzendorffnak, s másoknak is sok kifogása van a német Gefangnissstrafe ellen, de ez a vétségek fogházbüntetése, s itt nem arról van szó. Az olasz javaslat hétféle szabadságbüntetést ismer ugyan, de ez csak javaslat, míg a német rendszer meg van már próbálva, s erős revisión ment át. Marsovszky röviden a javaslat álláspontja mellett nyilatkozik. Juhász a fegyház és börtönbüntetés közt nem lát a javaslat szerint semmi jelentékeny különbséget. A szabadságbüntetés egész rendszere tökéletesen egyenlő mindkettőnél, s a különbség felállítása ennélfogva nem tekinthető indokoltnak. Nem indokolják ezt a tényleges viszonyok sem, miután jelenleg tulajdonképeni kerületi börtöneink nincsenek. Chorin indítványára szavaz. Perczel miniszter a büntetés igazságossága szempontjából szükségesnek tartja a közvetítő intézetet. Azok, kik az egységes büntetést tartják szükségesnek, maguk nem menekülhetnek annak szükségétől, hogy az alkalmazásnál fokozatok legyenek, s igy végeredményben csak oda jutnak, hogy név nélkül bár, de középső büntetésnemet állitnak fel. A súlyosb bűnösök legnagyobb része eddig nálunk a fegyházakban állta ki büntetését, s ez reájok a legsúlyosb hatással volt, úgy hogy mindent elkövettek, csakhogy meneküljenek a rettegett fegyházakba való szállítástól. Az egységes felosztás mellett a bizottság kénytelen lenne, hogy igazságos büntetéseket állapítson meg, vagy nagyon leszállítani a fegyház büntetés időtartamát, vagy súlyosb jogsértéseket is vétségekké declarálni. Az igazság s méltányosság érzetének repugnálna az, hogy p. a 8—10 hóra elitélt egyén ugyanazon intézetben volna kénytelen kiszenvedni büntetését, mint a 15 évre vagy egész életére elitélt. A tvjavaslat nem állit fel semmi ujat, s nincs rendszer, mely oly rövid idő alatt keresztülvihető volna, mint ez, mely az államnak is legkisebb megterheltetésével jár. Kéri a javaslat felosztásának elfogadását. 27*