Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 5. szám - A büntető törvényjavaslat tárgyalása. A képviselőház igazságügyi bizottságából
2. §. Büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a jelen törvény annak nyilvánít. Bűntett vagy vétség miau senki se büntethető más büntetéssel, mint a mely arra, elkövetése előtt, a jelen törvényben megállapittatott. Pauler előadó kérdi, vájjon oly cselekményekre nézve, melyek más törvény — pl. a vadászati és ipartörvény szerint büntettetnek — az életbeléptetési törvényben lesz-e intézkedés, vagy pedig e §-ba volna az is felveendő ? — Perczel minister és Csemegi államtitkár válaszolják, hogy arra nézve az életbeléptetési törvény fog intézkedni. — Teleszky a § • b a n a „jelen törvény" kifejezést „a törvénynyel" óhajtja fel cseréltetni. — Csemegi államtitkár nem ellenzi e módosítást, bár a jelen törvénynyel lépvén ki az ország az arbitrarius rendszerből, czélszerü kimondani, hogy csak az bűntett vagy vétség, mit a jelen törvény annak nyilvánít. — Szilágyi teljesen indokoltnak találja Teleszky módositványát, megjegyezvén, hogy az arbitrium ki van zárva az által, ha csak az képezend büntettet vagy vétséget, mit a törvény annak nyilvánít. — Pauler előadó czélszerübbnek tartja a „jelen" szó megtartását. — Horváth L. kihagyandónak véli e szót, miután a javaslat zárszakasza kimondja, hogy e törvény által csak a vele ellenkező törvényes intézkedések tétetnek hatályon kívül. A bizottság a „jelen" szó kihagyásával elfogadja a §-t. 3. §. A jelen törvény s a cselekvény elkövetése idején fennállott törvények, gyakorlat vagy szabályok közti különbség esetén az enyhébb intézkedések alkalmazandók. Pauler előadó azzal kivánja megtoldani, hogy „ha kétséges; mely intézkedések enyhébbek, a jelen törvény alkalmazandó."— Szilágy1 megengedné az enyhébb büntetés alkalmazását, ha a jelen törvény a fennálló törvénynyel ellenkezik, d e a h o 1 csak a nálunk igen Önkényszerű gyakorlatba ütközik, ott mindig a jelen törvény alkalmazását inditvánnyozza kimondatni. — Pauler előadó nagy horderejűnek tartja ez indítványt, mert az a jelen törvény szerint büntettetne csaknem minden jogsértést, mely eddig elkövettetett. Hogy mindazok kizárassanak az eddigi joggyakorlat kedvezményéből, kik a jelen törvény előtt követtek el bünt, azt se a méltányossággal, se az átajános jogelvekkel nem tudja megegyeztetni. — Teleszky nem járul Szilágyi indítványához, s inkább fönhagyja egy ideig a birói önkényt, hogysem megsértene egy nagy jogelvet. Egyébiránt a jelen §-t innen ki hagyandónak, s az átmeneti törvénybe átteendönek tartja, a hol még más kérdések is, péld. az elévülés, szabályozandók lesznek. — Juhász Mihály elfogadja Szilágyi indítványát. — Perczel minister a gyakorlat kihagyását egyértelműnek tartaná annak kimondásával, hogy a jelen törvénynek visszaható ereje van.— Horváth L. megjegyzi, hogy a legfőbb törvényszéknél fejlett ki bizonyos állandó gyakorlat, de ha még nem is léteznék ez, akkor sem járulna az indítványban foglalt princípium kimondásához.— Marsovszky is ily értelemben nyilatkozik, megjegyezvén, hogy a gyakorlat alkalmazása úgyis csak pár évig tarthat. — Szilágyi előadja, hogy az eddigi gyakorlatra való hivatkozás annyi, mint az eddigi önkényes eljárásnak bizonytalanul hosszú ideig való fenntartása. Nincs módosításában se igazságtalanság, se kegyetlenség, mert eddig senki se tudhatta, mily gyakorlat szerint, s minő büntetéssel fog sújtatni, s mert a büntetésekre nézve némi kivételek az elv elfogadása után is lehetségesek. Ha indítványa el nem fogadtatik is, a „jelen" szót itt is kihagyandónak, s a §-ban kimondott elvet minden törvényre nézve átalánositandónak tartana. — Csemegi államtitkár egy jogelv violatiója nélkül nem tartja kimondhatónak, hogy valaki súlyosb büntetéssel sujtassék azon